A Szentatya vasárnapi Úrangyala imádsága

XVI. Benedek július 17-én délben Castel Gandolfo-ban, az Úrangyala elimádkozása előtt az evangéliumi példabeszédről elmélkedett. Jézus a mennyek országa misztériumát hirdetve hasonlatokat, parabolákat alkalmaz, legtöbbször a mindennapi életből veszi a példákat. E példabeszédekben az isteni Mester mindenekelőtt arra szólít bennünket, hogy ismerjük el az Atyaisten elsőbbségét: ahol nincs ő, semmi sem lehet jó. Döntő prioritás, elsőbbség ez. A mennyek országa pontosan Isten uralmát jelenti, és azt akarja mondani, hogy az Ő akaratának kell életünk vezérfonalának lennie.

A mostani vasárnap témája éppen a mennyek országa. E kifejezésben a menny nem a felettünk levő magas eget jelenti, hanem a bennünk levő Isten-országot. Jézus búzamezőhöz hasonlítja ezt az országot, hogy megérttesse velünk, hogy belül, lelkünkben elvetett egy kis rejtett magot, amely elfojthatatlan életerőt birtokol. Minden akadály ellenére a mag kikel, növekszik és gyümölcse megérlelődik. De a termés csak úgy lesz jó, ha az élet termőföldjét Isten akarata szerint műveljük. Ezért a jó búza és a konkoly példabeszédében (Mt 13, 24-30) Jézus figyelmeztet: miután a gazda elvetett, mialatt aludt, az ellenség konkolyt vetett a búza közé. Ez azt jelenti, hogy készeknek kell lennünk, hogy megőrizzük a keresztségkor kapott kegyelmet, tovább táplálva az Úrba vetett hitet, amely megakadályozza a gonoszt, hogy gyökeret eresszen. Szent Ágoston ezt a példabeszédet magyarázva megjegyzi: „sokan kezdetben konkolyok”, de jó maggá válnak”, és hozzáteszi: „ha ezeket, amikor rosszak, nem tűrnénk el, nem jutának el a dicséretes megtéréshez.”

A Szentatya ezután az aznapi ószövetségi olvasmányra, a Bölcsesség könyvére (12, 13. 16) utalt, amely az isteni Lényről ezt írja: „Nincs Isten rajtad kívül, aki minden dolognak gondját viselné…A te erőd ugyanis az igazságosság alapja, és minthogy mindennek ura vagy, mindent kímélhetsz.” A 85. zsoltárban (5. v.) pedig ez áll: „Te jóságos és elnéző vagy, Uram, és csupa irgalom azokhoz, akik hozzád kiáltanak.” Ha tehát ilyen nagy és jóságos atyánk van, igyekezzünk hozzá hasonlítani. Ez volt a cél, amit Jézus prédikációjával el akart érni, amikor ezt mondta hallgatóinak: „Legyetek tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes.” (Mt 5, 48) Forduljunk bizalommal Máriához, akihez tegnap mint Kármel-hegyi Boldogasszonyhoz imádkoztunk, hogy segítsen bennünket Jézus hűséges követésében, és így Isten igazi gyermekei legyünk.”

(szf)