Khartumtól Jubáig – P. Federico Lombardi eheti jegyzete

Július 9-én, szombaton Jubában kikiáltották az új Dél-Szudáni Köztársaság függetlenségét. Ehhez kapcsolódik P. Lombardi cikke, amely néhány idézettel kezdődik: II. János Pál 1993. február 10-i Khartumban elhangzott beszédéből vette az akkori tragikus helyzetet felidéző tájékoztatót:

„A szudániak, szabadok a választásban, megtalálhatják azt az alkotmány-formulát, amely lehetővé teszi nekik, hogy felülmúlják minden közösség sajátosságát illető ellenmondásokat és küzdelmeket”. „Nehéz nem gondolni mindazok imáira és szenvedéseire, akiket a háború sújtott, és amely még most is tart e földön, különösen Dél-Szudánban. Közületek oly sokan onnan jöttek, és a háború miatt menekültek, hajléktalanok. Ártatlan milliók mérhetetlen szenvedése arra késztet, hogy kifejezzem szolidaritásomat a gyengék és védtelenek irányában, hogy forduljanak Istenhez, tőle kérve segítséget, igazságosságot, minden ember Istentől kapott méltóságának, az ember alapvető jogainak tiszteletét, a saját hit szabad gyakorlását félelem és hátrányos megkülönböztetés nélkül. Teljes szívemből remélem, hogy szavam eljut hozzátok, kedves déli testvéreim.” „A változás szelei, amelyek Afrikában fújni kezdenek, új gazdasági és politikai struktúrákat követelnek, amelyek valóban tiszteletben tartják az emberi méltóságot és az emberi jogokat.”

Ezek voltak 1993. febr. 10-én II. János Pál szavai, aki egy rendkívül intenzív napot töltött Khartumban, megszokott rendkívüli bátorságával érintve a hatóságok előtt az igazságosság és a szabadság drámai témáit. Hatalmas lelkesedéssel fogadta szavait a szudáni katolikus tömeg, akiknek nagy része Délről menekült a véget nem érő erőszak és polgárháború elől.

Azóta 18 év telt el. Úgy számítják, hogy két millió személy halt meg és négy millió menekült el. De ma remélhető, hogy a háború valóban véget ért, és Dél-Szudán új Köztársasága, amelyet a lakosok meglepően nagy többsége akart, elkezdheti új történelmét a békében. A pápa képviselői, az ENSZ főtitkára, sok ország püspökei és államfői Jubába érkeztek a függetlenség kikiáltására. Dél-Szudán a világ egyik legszegényebb országa lesz, szembe kell néznie igen nehéz problémákkal belső egysége megteremtésért, de lakói remélik – és velük mi is valamennyien -, hogy építhetik a szabad és békés jövőt. A szudáni nép titokzatos és rendkívüli életereje, amely akkor este kitört II. János Pált hallgatva, nem merült ki; de szükség van erős és konkrét nemzetközi és egyházi szolidaritásra, hogy kibontakozhasson. Ne mulasszuk ezt el, fejezi be az Octava dies műsor számára írt jegyzetét P. Federico Lombardi.

(szf)