A Vatikáni Rádió 80 éve a pápák szolgálatában – bemutatjuk az angol műsort

Hat évvel 1931-es indulása után, pontosan 1937. szeptember 2-án a Vatikáni Rádió angol nyelven is megszólalt. Abban az évben az Egyesült Államokban Franklin D. Roosevelt megkezdte második elnöki mandátumát, Angliában, a Westminsterben megkoronázták VI. György királyt, a Vatikánban pedig XI. Piusz pápa két fontos enciklikát tett közzé: „Divini Redemptoris” címmel a kommunizmus, míg „Mit brennender Sorge” kezdettel a nácizmus ellen. Ezek voltak a hírek, amelyeket az egyházról és a világról szóló egyéb fontos információk mellett, hetente kétszer közzétett egy rövid angol hírösszefoglaló P. J. Edward Coffey amerikai jezsuita hangja és a Telefunken adója révén, amelyet nem sokkal azelőtt helyeztek működésbe, hogy fejlesszék a rövidhullámú adásokat.

Kezdetben az angol program célja pusztán az volt, hogy bővítse a katolikus egyházra vonatkozó információkat, amelyek csak korlátozottan voltak jelen nemzetközi szinten, továbbá, hogy hallattassa a Szentatya hangját. Az angol műsor mindössze hírprogram volt, amelyet a világ minden részén lehetett hallani, ahol angolul beszélnek: az Egyesült Államoktól és Kanadától kezdve Angliáig és Írországig, Ausztráliától Új-Zélandig, valamint az afrikai földrész angol nyelvű országaiban. A második világháború idején az angol program egyike volt a Vatikáni Rádió nyelvi műsorainak, amelyek hírt adtak a koncentrációs táborok létezéséről és nagy teret szenteltek XII. Piusz pápa szüntelen békefelhívásainak.

A II. vatikáni zsinat és a tömegtájékoztatásról szóló dokumentumai, mint például az „Inter Mirifica” megadták a szükséges indíttatást ahhoz, hogy az angol program átalakuljon és hidat építve az egyház és a világ között. Ezt a szerepét ma is tovább fejleszti.

A hatvanas években, amikor az afrikai országok megkezdték függetlenségi küzdelmeiket a gyarmatosító hatalmak ellen, a Vatikáni Rádió új szolgáltatással fordult a kontinens felé. A Rómában elhangzott adásokat hangszalagra rögzítették és elküldték az Afrikában egymás után megalakuló kis helyi rádióknak, amelyeket gyakran misszionáriusok működtettek.

Az angol program ekkor vált mindennapossá. 15 percben gazdag és változatos kínálatot nyújtott, rovatokat indított és számos interjút készített. Az 1975-ös szentévben a „Négy hang” c. hírműsorban az egyik hang angol volt. A műsor élőben tájékoztatta a hallgatókat, közölt fontos információkat. Ennek a tapasztalatnak az alapján jött létre 1991-ben a Központi Információs Szolgálat (Servizi Informativi Centrali), amely a hét minden napján jelentkezik hírműsorával. A 2000-es nagy jubileum idején az angol szekció részt vett a soknyelvű dinamikus élő adásokban, amelyekkel a Vatikáni Rádió belépett az új évezred rádiózásába.

Az angol nyelvű programok világviszonylatban az első között voltak, amelyek lehetővé tették a Podcast letöltést, amelyet olykor „Godcast”-nak neveznek (utalással az angol God – Isten szóra).

A Vatikáni Rádió angol nyelvű weboldala vonatkozási ponttá vált az újságírók és a nagyközönség számára, amely hiteles, tekintélyes, hasznos és gyors hírforrást keres. Ezek azok a szempontok, amelyeket az angol szekció előtérbe helyez, miközben arra törekszik, hogy még inkább jelen legyen a médiavilágban, hogy hatékonyan tájékoztasson, és egyre növelje interaktív jellegét.

A mágneses szalagtól a közösségi oldalakig változnak az eszközök. A hit, remény és szeretet üzenete azonban örök időkre szól.

(vm)