„Eucharisztia és globalizáció” – P. Federico Lombardi SJ eheti jegyzete az Octava Dies vatikáni televíziós műsorban

Egy „mozgatóerő, amely átformálja a valóságot kozmikus, emberi és történelmi dimenzióiban”. A szeretet mozgatóereje, amely Isten háromságos létében gyökerezik és Krisztus szíve által jut el hozzánk. Oly erős, hogy legyőzi a megosztottságot; hogy Isten életének egységébe vonz bennünket; hogy megnyitja és megszabadítja egyéniségünket egocentrizmusától. Az Eucharisztia az a határozott út, amelyen keresztül ez a szeretet szétárad az egyházban és a világban, a folytonos forrás, amely táplálja az egyház társadalmi jelenlétét, a keresztények felelős tevékenységvállalását „a testvéri, igaz és szolidáris társadalom építésében” különös tekintettel a globalizáció korszakára. Jelenvalóvá kell tenni az igaz szeretetet az emberiség növekvő globalizációjában annak érdekében, hogy ne vesszen el a zűrzavarban, az individualizmusban, az egymás elleni erőszakban”.

Minderről Benedek pápa beszélt nekünk Krisztus Testének és Vérének ünnepén, ezért imádkozott hosszan és mély csendben a Róma utcáin kihelyezett, megszentelt Ostya előtt. Így fejezte be beszédét: „Illúziók nélkül, ideológiai utópiák nélkül járjuk a világ útjait magunkban hordozva Krisztus Testét… megsejtetve az új világot, amelyben béke és igazságosság uralkodik, és amely a mi valódi hazánk”. Valóban, a hitben az emberi, történelmi és kozmikus dimenzió egymásba szövődik és egybeolvad. Az eucharisztikus kommunió mindenki javáért, a világ javáért van azért, hogy végül minden megtalálja értelmét és üdvösségét.

(hh)