A pápa beszéde a Keleti Egyházakat Segítő Művek római közgyűléséhez

A Szentatya pénteken délelőtt kihallgatáson fogadta a ROACO – az ősi keleti egyházakat segítő szervezetek közgyűlésének résztvevőit. A kihallgatás elején Leonardo Sandri bíboros, a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa köszöntötte a pápát a most végződő ülés 80 részvevője nevében.

A Szentatya négy különböző nyelven – olaszul, franciául, angolul és németül - mondta el hozzájuk intézett beszédét, ami már önmagában is mutatja, hogy a keleti egyházak milyen színes és összetett valóságot képviselnek. 23 egyházról van szó, amelyek 5 nagy hagyományba illeszkednek: alexandriai, antióchiai, örmény, káld és bizánci. Olyan egyházakról van tehát szó, mint pl. a szír, a maronita, az örmény, a káld, a melkita és az ukrán. Ezek közé sorolják a magyar görög-katolikus egyházat is, melynek székhelye Hajdúdorog.

A Szentatya beszéde elején testvéri szeretettel köszöntötte az új maronita pátriárkát, Bechara Boutros Rait, a többi főpásztorral és a nemzetközi segítő művek és minden jótevő képviselőivel együtt és hálát adott nagylelkű közreműködésükért. A pápa mindenekelőtt kifejezte lelki rokonságát a Szentföld keresztényeivel és a nagy próbatételeknek kitett egész Közel-Kelet iránt. „Arra kérek mindenkit – mondta a Szentatya –, hogy a helyi hatóságok és a nemzetközi figyelem érdeklődésének felkeltésével tegyenek meg mindent azért, hogy a keresztények és lelkipásztoraik ne idegenként legyenek kénytelenek élni azon a földön ahol születtek, hanem olyan polgárokként, akik tanúbizonyságot tesznek Jézus Krisztusról, amint őket megelőzve a keleti egyház számtalan gyermeke és az itt élő szentek tették.” A keresztény hit vallóinak ugyanaz legyen a méltósága és a szabadsága, mint a többi embernek. A pápa felidézte a keleti keresztények közelmúltban elszenvedett üldöztetését, köztük pl. a bagdadi szír katolikus székesegyház ellen októberben elkövetett terrorista merényletet.

Beszéde angol nyelvű részében a pápa a közelmúlt észak-afrikai és közel-keleti eseményeire, az „arab tavasz”-nak nevezett eseményekre utalt. Kifejezte együttérzését azok iránt, akik kétségbeesetten most is menekülni kénytelenek és ezzel még csak növelik a reménytelen jövő elé nézők sorát. Ezeket a személyeket minden módon segíteni kell. Ám elsősorban azon kell fáradozni, hogy megszűnjön az erőszak és visszatérjen a békés együttélés az egyének és a közösségek jogainak tisztelete jegyében. Ma a katolikus közösség mindenütt a történelem nem könnyű útján halad és a világ nagy lelki és anyagi szegénysége között vergődve Krisztus és az egyház szeretetét kínálja fel mindenkinek.

Szent Pál apostol szavai nyomán a pápa azt mondta, hogy a szeretet soha nem múlik el. Egyedül a szeretet képes arra, hogy Isten erejében megváltoztassa az emberi szíveket és az egész világot. Szolidaritás, egység és béke – ezek a nagy ajándékok a mi esendő emberi kezünkben vannak, de biztosak lehetünk abban, hogy előbbre jutnak, mert Isten hatalma sokszor éppen a gyöngeségben működik, ha mi valóban Jézus hűséges tanítványai maradunk.

A pápa végül Szent Péter és Pál apostolok közelgő ünnepére emlékezett, amely ebben az évben egybeesik pappá szentelésének 60. évfordulójával. A Szentatya köszönetet mondott az imákért és arra kért mindenkit, hogy csatlakozzanak könyörgéséhez az „aratás Urához”, kérve, hogy küldjön sok és buzgó munkást az egyházba és a világba az evangélium szolgálatára.
(ik)