Pápai beszéd az újraevangelizálásról a római egyházmegye éves összejövetelén

XVI. Benedek pápa június 13-án hétfő este fél nyolckor felkereste a lateráni Szent János bazilikát, ahol a római egyházmegye küldöttei tartották évi gyűlésüket, a következő címmel: „”Mindnyájuk szívét fájdalom járta át” - A hit megteremtésének öröme a római egyházban – A keresztény beavatás”. Az egyházmegyei összejövetel ezzel a találkozóval zárja le a tavaly meghirdettet pasztorális évet. A pápa a résztvevőkhöz intézett hosszú beszédében az elődje által megkezdett „újraevangelizálás” időszerűségét és feladatait elemezte, tekintettel a hit átadására, amivel az egyházmegye már évek óta foglalkozik.

Benedek pápa idézett a római szinóduson mondott beszédéből: „Hans Urs von Balthasar szerint ’a hit nem előfeltételezés, hanem javaslat’. Ez azt jelenti, hogy nem születik automatikusan a világban, hanem mindig úgy kell meghirdetni. Kiindulópontja annak a hitet hirdető személynek a szíve, aki remél, szeret, imádja Krisztust és aki hisz a Szentlélek erejében.” Továbbra is szükséges a hitről való tanúságtétel, főleg azoknak, akik nem becsülik és nem ismerik a kereszténység szépségét, sőt azt némelykor boldogulásuk akadályának tekintik.

Az egyházmegyei összejövetel mottójában az Apostolok Cselekedeteiből vett idézet - „Szívüket fájdalom járta át” - az Isten kegyelmére utal - mondta a pápa. Péter apostol igehirdetése a hallgatóság megtérését eredményezte, hiszen megértették, hogy Jézus feltámadása megvilágosítja az emberi létezést. Miként arról II. János Pál beszélt, ma is el kell vinni azt az örömhírt, hogy Jézus az Úr és benne az Isten közelsége és szeretete megtestesült.

Az Istenről való megfeledkezés oka sokszor Krisztus személyének a redukálása egy okos emberre, amely felfogás meggyengíti, sőt tagadja az istenségét. Éppen ezért az egyház minden tagjának kötelessége hirdetni, hogy közel van az Úr, rámutatva a hit szépségére és értelmességére. Sokan vannak olyanok, akik még nem találkoztak az Úrral, feléjük különleges apostoli törődéssel kel fordulni.

A pápa a szülőkhöz fordulva arra emlékeztette őket, hogy Isten az élet felbecsülhetetlen adományának továbbadására hívta meg őket, továbbá annak a megismertetésére, aki az Élet. Egészen kiskoruktól kezdve, a gyermekeknek szükségük van Istenre, mert az ember maga kezdettől fogva az Istenre szorul és meg is van az a képessége a kicsiknek is, hogy megismerjék Isten nagyságát. Meg tudják becsülni az imádság értékét, az Istennel való beszédet és különbséget tudnak tenni a jó és rossz között – tanította a pápa.

Kedves szülők, kísérjétek őket a hitben, Isten ismeretében és barátságában.
„Senkié sem lehet az Isten Atyaként, hacsak nem az Egyház által Anyaként” – idézte a pápa Szent Ciprián híres tanítását. Ennek jegyében nem azt mondjuk „én-Atyám”, hanem azt, hogy „MiAtyánk”, mert az Egyházban előbb megtanultuk kimondani, hogy „Mi”. Ennek a kora gyermekkorban elkezdett tanításnak tovább kell folytatódnia a kamaszkorban, míg végül a teljességét a bérmálásban nyeri el. A katekézis anyaga valójában az egyház hite, nem pedig annak a magyarázgatása.

Ezért szerkesztették meg a katolikus egyház katekézisét, melyet jelképesen ma este újra kiosztok nektek – mondta Benedek pápa. Ennek a felépítése hűen tükrözi az első századok katekézisének a tapasztalatát és valójában sorra veszi azokat az alapvető elemeket, melyek az emberi személyt kereszténnyé teszik: ez pedig a hit, a szentségek, a parancsolatok és a Miatyánk. Beszéde végén arra kérte a pápa a római egyházmegye összejövetelének tagjait, hogy merítsenek Róma gazdag történelmi örökségéből, mely egy „utólagos út, hogy közel vigyék az embereket a hithez”.

„A római egyházmegyében hozzávetőlegesen 8.000 katekéta működik, akik a plébániákon az elsőáldozási és bérmálási előkészítést végzik. Háromnegyed részük nő, sokan szerzetesnővérek, 26 százalékuk fiatal. Ők végzik a hitoktatás döntő részét, nélkülük összeomlana a rendszer” – nyilatkozta Andrea Leonardo, a római katekéták egyházmegyei koordinátora.

(vl)