A pápalátogatás nagy esemény az ország számára – hangsúlyozta Horvátország szentszéki nagykövete

Európa keresztény örökségének megőrzése – erről a témáról beszélt XVI. Benedek Filip Vučak-nak, Horvátország új szentszéki nagykövetének, akit áprilisban fogadott a Vatikánban és most Horvátország és a Szentszék közötti kapcsolatokról nyilatkozott rádiónknak. Véleménye szerint nagyon jó az együttműködés a két ország között. Ezt II. János Pál három látogatása is tükrözi 1994-ben, 1998-ban és 2003-ban. A helyi katolikus egyház és az állam közötti viszony szintén nagyon jó, annak a négy egyezménynek köszönhetően is, amelyek szabályozzák a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok visszaadását; az iskolai hitoktatás és a tábori lelkészség kérdéseit. A 12 évvel ezelőtt aláírt megállapodások megvalósításával egy vegyesbizottság foglalkozik. A kommunizmus idején Horvátországban csak papi szemináriumok működtek, katolikus iskolák nem. Az utóbbi években számos katolikus iskolát alapítottak és a múlt évben létrejött a zágrábi katolikus egyetem is, amelyet nagyra értékeltek a Vatikánban.

II. János Pál 1994-es látogatása rendkívüli esemény volt, mert a történelemben először járt pápa az országban. A háború még nem ért véget, Horvátország egynegyede megszállás alatt volt. A frontvonal csak 40 km távolságban volt a zágrábi lóversenypályától, ahol Wojtyła pápa szentmisét mutatott be 800 ezer hívő részvételével. 1998-ban a legnagyobb horvát Mária-kegyhelyen, Marija Bistrica-ban II. János Pál boldoggá avatta Stepinac bíborost, a kommunizmus áldozatát, akit 18 év börtönre ítéltek, majd szabadulása után 10 évvel háziőrizetben halt meg. 2003-ban a lengyel pápa 100. útja alkalmával járt Horvátországban. Ellátogatott a tengerparti városokba is: Rijekába, Zadarba és Dubrovnikba – idézte fel Filip Vučak, Horvátország új szentszéki nagykövete.

(sv)