"Egészen kivételes élmény volt a Szentatya előtt vezényelni Liszt egyházi indíttatású
műveit" – interjú Kocsis Zoltánnal
Végre méltó környezetben
hangzottak el ezek a művek, különösen az Ave Maria és a 13. zsoltár, melyek híven
tükrözik Liszt Ferencnek a katolicizmushoz való viszonyát – nyilatkozta műsorunknak
a karmester.
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar előadásában
csendült fel május 27-én a vatikáni VI. Pál-teremben az Ünnepi induló Goethe születésnapjára,
az Obermann völgye, az Ave Maria (Róma harangjai), valamint a 13. zsoltár (szólót
énekelt Horváth István tenor).
Ismeretes, hogy a 200 éve született nagy romantikus
zeneszerző gyermekkorától kezdve erősen kötődött a katolikus hithez, de apja nem támogatta,
hogy papi pályára lépjen. Túl hatalmas művészi sikerein, az 1860-as években ismét
elhívatást érzett, hogy a vallás felé forduljon: élete utolsó harmadában, 1865-ben
Rómában felvette a kisebb egyházi rendeket. Mély, személyes hite érződik világi jellegű
művein is; míg oratóriumai, miséi, orgona- és zongorakompozíciói jelentősen gazdagították
az európai szakrális zenét.
A vatikáni hangverseny különlegessége volt továbbá,
hogy Kocsis Zoltán hangszerelésében szólaltak meg az eredetileg zongorára írt darabok.
A karmesterrel a nagyszabású eseményt követően a Római Magyar Akadémián adott fogadáson
beszélgettünk.