Az izlandi államfő ajándéka a pápának - Maurizio Tani egyetemi tanár ismerteti Szent
Gudridur alakját
Az Izlandi Köztársaság
elnöke, közelmúltbeli vatikáni látogatása során átadott XVI. Benedek pápának egy szobrot,
amely egy asszonyt ábrázol. Az asszony egy viking hajón áll, a vállán pedig egy gyereket
hordoz. Kit is ábrázol ez a nő? Talán Szent Kristóf egy skandináv feminista új, post-modernista
ábrázolásában?
Nem, sokkal egyszerűbb. A nőt Guðríður Þorbjarnardóttir-nak
hívják. A gyermeket, a fiát pedig Snorri-nak. És a hajó azért viking, mert ők, Gudridur
es Snorri, két izlandi viking volt.
A szobor alkotója Ásmundur Sveinsson, a
legnagyob izlandi szobrász Einar Jonson és Berthelen Torvaldssen után. Einar Jonson
szecessziós szimbolista volt, aki Budapesten es Erdélyben is járt 1900 körül (ő volt
az első Izlandon alkotó művész, aki a szakmájából tudott élni). Torvaldssen-t viszont,
sokan ismerik. Ő a híres Canova típusú szobrász, aki 30 éven át Rómában dolgozott,
de aki izlandi származású volt.
Visszatérve a vikingekre. Mit is keres a Vatikánban,
a euro-mediterrán civilizáció egyik legfontosabb centrumában, két viking?
Nem
véletlen, hogy az ír író, Bram Stoker, aki jól ismerte a vikingeket (Dublint, az ír
fővárost, vikingek alapították), mikor ki kellett neki találni egy igazán ördögi származást
a Drakulának (az Oláh fejedelem pedigréjét nem találta elég véresnek) hun, székely
és viking (izlandi) származást adott neki.
Hát, … a Vatikánban nem igazán,
mint vikingeket fogják főleg említeni Guðríður Þorbjarnardóttirt és fiát, hanem mint
az első izlandi keresztényeket. Guðríðurt úgy fogjak emlegetni, mint aki az első volt
Izlandon, aki konszakrált életet élt, tulajdonképpen, mint az első izlandi keresztény
szent. De ha ez nem lenne elég, úgy is fogják őt emlegetni, mint aki elsőként /tudomásunk
szerint/ utazott Amerikából Rómába, ha nem is egyenesen. Szóval úgy lehet őt tisztelni,
mint az első nő (illetve európai ember), aki Amerika es Róma között utazott, tulajdonképpen
az első transz-atlantik zarándok.
De hogy is lett vikingből szent? Zarándok?
1000 körül vikingeskedett Amerikában. Igen Amerikában, mint tudjuk nem a genovai
Kolumbusz volt, aki először járt Amerikában, hanem többen is: a Velenceiek azt mondják,
hogy a Zen testvérek a XIV. században, de a baszkok, az írek is ezt tartják magukról.
Egyelőre a régészek csak viking leleteket találtak az 1960-as években Amerikában.
Amerikában járt, ott próbált letelepedni, valószínűleg nem messze a mai New
York-tól. Ott szülte Snorri nevű fiát, de nem sikerült sokáig ott maradnia. Visszament
Izlandra, onnan aztán Rómába zarándokolt. Az Örök Városból visszatérve konszakrált
életet élt és terjesztette, családjával a kereszténységet Izlandon, ahol a nemzetgyűlés
1000 körül megszavazta a kereszténység átvételét és a római katolikus egyház megszervezését
a szigeten.
Nagyon valószínű, hogy Snorri fia segítségével, építette az első
templomot a Glombaer nevű tanyán, ahol most is a legszebb izlandi parasztház található,
Izland legnevezetesebb műemléke.
A századok folyamán több legendát írtak Gudridur-ról.
Tulajdonképpen szentnek tartják az izlandiak most is. A reformáció után is, amikor
a lutheranizmust erőszakkal hozták be a szigetre, az izlandiak soha nem felejtették
el a középkori szenteket.
Hogy csak az utolsó években történt dolgokat említsem:
1998-ban Brynja Benediktsdóttir író Gudridur útjairól írt egy színdarabot,
amit 2000 körül külföldön több helyen is bemutattak, főleg Amerikában, ahol ünnepelték
Amerika vikingek általi első felfedezését.
2001-ben az izlandi légitársaság
egy repülőgépet nevezett el róla (Gudridur-rol); 2008-ban egy szép új templomot szenteltek
tiszteletére Gravarholt-ban, az egyik reykjavíki új városnegyedben.
A Gudridun
életéről szóló adatokat lehet olvasni a Vörös Erik saga-ban (Gudridur második férje
Vörös Erik fia volt) és a grönlandiak sagai-ban, a leghíresseb izlandi középkori paraszt
irodalom kincseiben.