"Ábrahám imája tanítson minket arra, hogy nyissuk meg szívünket Isten hatalmas irgalmára"
- A pápa katekézise az általános kihallgatáson
XVI. Benedek pápa május 18-án, szerdán délelőtt a Szent Péter téren fogadta a Rómába
érkező zarándokok népes csoportját, akiket a hagyomány szerint több nyelven is köszöntött.
A magyar hívekhez a következő szavakkal fordult:
„Szeretettel köszöntöm a magyar
híveket, elsősorban azokat, akik Bágyogszovátról érkeztek. A Szent Péter és Pál apostolok
élete és vértanúsága által megszentelt városba vezető zarándokutatok erősítse meg
hitetek és hűségtek az Egyházhoz. Szívesen adom Rátok és minden családtagotokra Apostoli
Áldásomat. Dicsértessék a Jézus Krisztus!”
A Szentatya tovább folytatta az
imáról és az imádkozásról szóló tanítását, amelyet ezúttal a Bibliában szereplő nagy
alakok példáján keresztül vizsgált. Ezzel a Biblia mélyebb megismerésére hívta a híveket,
továbbá arra buzdította őket, hogy gyakran vegyék kezükbe a Szentírást, olvassák sorait
és elmélkedjenek rajta, hogy ezáltal megismerjék az Isten és ember közötti csodálatos
kapcsolat történetét. Isten, aki beszél hozzánk és az ember, aki válaszol, aki imádkozik
– kezdte tanítását a pápa.
Elsőként a Teremtés könyvében szereplő történetet
elevenítette fel, amelynek során Szodoma és Gomora városa elpusztult. Szükségessé
vált Isten közbelépése, hogy igazságot szolgáltasson és véget vessen a rossz hatalmának.
Isten felfedi szándékát Ábrahámnak és megmutatja számára a bűn következményeit is.
Ábrahám a kiválasztott, küldetése megváltó jellegű, amellyel válaszolnia kell az emberiséget
elárasztó rosszra. Az Úr általa kívánja visszavezetni az emberiséget a hithez, az
engedelmességhez, az igazságossághoz. Isten e barátja, Ábrahám megnyílik a valóságra
és a világ szükségleteire, imádkozik azokért, akiket büntetés sújt és megszabadításukat
kéri.
Ábrahám azért fohászkodik Istenhez, hogy ne pusztítsa el az egész várost,
élnek benne ártatlanok is, és egy Igazságos Isten nem cselekedhet így. Ábrahám kérése
valójában ennél sokkal mélyebb és komolyabb – állapította meg a Szentatya. Nemcsak
az ártatlanok, hanem az egész város megmeneküléséért fohászkodik. Ezáltal az igazságosság
egy újabb horizontját fedi fel, nemcsak a bűnösök megtorlására korlátozódik elképzelése,
mint ahogy azt az emberek tennék, hanem egyfajta isteni igazságszolgáltatást fed fel,
amely a jót keresi és a megbocsátás által átformálja a vétkest, új hitre téríti és
üdvözíti. Ábrahám imájával a megváltásra irányuló isteni közbelépésért fohászkodik,
közbenjárásával ezt kéri.
Isten sosem kívánja a rosszindulatú bűnös halálát,
hanem azt, hogy megtérjen és éljen. Vágya, hogy megbocsásson, üdvözítse és életet
adjon az embernek a rosszat jóvá alakítva – magyarázta XVI. Benedek pápa. Ez az isteni
kívánság válik az imában az ember kívánságává, amely a közbenjárás szavai által fejeződik
ki. Ábrahám fohászával hangját és szívét adja Isten akaratának. Isten vágya az irgalom,
a szeretet és az ember üdvössége, amely Ábrahám imájában kapott hangot az emberiség
történelmében. Ábrahám tehát hallhatóvá teszi számunkra, hogy Isten nem rombolni akar,
hanem megszabadítani és életet adni a megtért bűnösnek.
Szodoma esetében Isten
azt kéri Ábrahámtól, hogy mutasson számára 10 igaz embert, majd később Jeremiás próféta
a Mindenható nevében egy igaz embert kér Jeruzsálem megmeneküléséért, de még ennyit
sem talál. Istennek magának kell megmutatnia a valódi igazságot és ebben rejlik a
megtestesülés misztériuma: azért, hogy egy igaz ember legyen, saját maga jön el közénk
– magyarázta a Szentatya.
Ábrahám imája tanítson minket arra, hogy nyissuk
meg szívünket Isten hatalmas irgalmára azért, hogy a napi imában az emberiség üdvösségéért
fohászkodjunk és bizalommal forduljunk az Úrhoz aki hatalmas a szeretetben – zárta
szerdai katekézisét XVI. Benedek pápa.