A világ számos országában ma is üldözik a keresztényeket

A keresztények a világban sokhelyütt ma is hátrányos megkülönböztetésben részesülnek, üldöztetést szenvednek, személyes támadásoknak vannak kitéve. Mindez főként Afrikában, Ázsiában és az arab országokban történik, ahol a keresztények többnyire kisebbségi helyzetben élnek. Ez a téma állt egy megbeszélés a középpontjában szerdán délelőtt Tarcisio Bertone vatikáni bíboros államtitkár és Franco Frattini az olasz kormány külügyminisztere között. A bíboros és a külügyi tárca vezetője a tárgyalás során foglalkoztak az európai földrésznek a nemzetközi kontextusban elfoglalt helyzetével valamint az észak-afrikai és a közel-keleti válsággal. A keresztény üldözéssel kapcsolatban azt vizsgálták, hogy konkrétan mit lehet tenni a hívők védelme érdekében.

Ezekről nyilatkozott rádiónknak Bernardo Cervellera atya az AsiaNews missziós hírügynökség igazgatója.

Szavai szerint elsősorban szolidaritással kell lennünk üldözött keresztény testvéreink iránt. A szolidaritás sok mindent jelent. Jelenti azt, hogy imádkozunk értük, hogy követeljük a vallásszabadságot országaik számára, segítünk nekik, hogy hazájukban maradhassanak, küzdünk azért, hogy ugyanolyan elbánásban részesüljenek, mint a többséget alkotó honfitársaik. Tudjuk, hogy a keresztények saját hazájukban hozzájárulnak az ország fejlődéséhez, pl. Egyiptomban, vagy Irakban, de még Pakisztánban is.

A keresztények ellen most különös módon fellángoló erőszak többek között azért történhetett meg, mert a nyugati világ egyre inkább saját gazdasági-kereskedelmi érdekeivel törődik és az emberi jogok kérdését, ezen belül pedig a vallásszabadságot nem tartotja annyira fontosnak. Korábban a nyugat nagyobb hangsúlyt helyezett ezekre a kérdésekre, ma inkább a kereskedelmi megállapodások vannak előtérben.

Bernardo Cervellera atya a Vatikáni Rádiónak adott interjúban a vallásszabadság kérdésében az egyensúly elvét hangsúlyozta. Olykor konfliktus helyzetben nem az erőteljes közbeavatkozás a célravezető, mert ez akár hátrányt is jelenthet a helyi közösség számára. A missziós hírügynökség igazgatója a megoldást abban látja, hogy a keresztény kisebbségek mellett más vallások számára is kérni kell a vallás szabadságot. Pakisztánban pl. nemcsak a keresztényeket üldözik, hanem a sikh vallás képviselőit és a buddhistákat is. Rendkívül súlyos a helyzet egyes országokban a muzulmán vallás két nagy ága, a síiták és a szunniták között is.

Az AsiaNews igazgatója szerint egy ország fejlődésének egyik legfontosabb tényezője éppen a vallásszabadság. Amikor tehát a vallásszabadság érdekében emeljük fel szavunkat, ez nem azért történik, mert kiváltságokat kérünk a keresztények számára. Egyszerűen azt kérjük, hogy a társadalom fejlődhessen minden állampolgára számára. Európának ebben fontos szerepe van. Földrészünknek nem szabad elfelejtenie azt, hogy etika nélkül nem működnek a kereskedelmi megállapodások. Ott ugyanis, ahol vallási jellegű konfliktusok robbannak ki, a gazdasági élet is elpusztul.

(ik)