Bloggertalálkozó a Vatikánban – Érszegi Márk Aurél magyar résztvevő beszámolója
II. János Pál pápa boldoggá
avatása sok katolikus blogírót, bloggert is Rómába szólított, akik a helyszínen követték
az eseményeket, és ki hogy tudott, rögtön tudósított is azokról saját blogján keresztül.
A Kultúra Pápai Tanácsa és a Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsa illetékesei felismerték
ennek a lehetőségét, és ezért május 2-án találkozót szerveztek a bloggerekkel.
Deklaráltan
nem katolikus bloggertalálkozóról volt szó, vagyis az mindenki számára nyitott volt,
mégis – valahol érthető módon – a megjelentek többsége katolikus volt, és blogja is
valamilyen módon kapcsolódik az egyház életéhez. A 150 fősre tervezett találkozóra
750-nél is többen jelentkeztek, ezért a helyek egy részét sorsolással töltötték be,
de igyekeztek minél reprezentatívabbá tenni a résztvevői kört műfaj és nemzeti hovatartozás
szempontjából is.
A Kultúra Pápai Tanácsa azért tartotta fontosnak a blogírók
megszólítását, mert az a feladata, hogy napjaink kulturális jelenségeit tanulmányozza
és párbeszédet folytasson művelőivel. A blogok pedig kétségtelenül korunk egyik legjellegzetesebb
műfaját képviselik. A blog igazából kommunikációs eszköz, ami szükségszerűen létrehozott
egy műfajt is, ami meglehetősen változatos – hiszen legfőbb jellemzője a személyesség.
A
Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsát is éppen ezért érdeklik a blogírók: mert a blog korunk
egyik leghatékonyabb kommunikációs eszköze és műfaja. Amint arra az egyik legnevesebb
amerikai katolikus blogíró – a találkozó egyik előadója, Rocco Palmo – rámutatott:
a mostani vatikáni találkozó részvevői között megtalálhatók voltak az egyház leghatékonyabb
kommunikátorai is.
A katolikus blogírók ugyanis sokszor elősegítik a Katolikus
Egyház tanításának terjesztését, megértését, vagy éppen híreket, háttérmagyarázatokat
szolgáltatnak. Olyanokat is, amelyek a hivatalos, azaz intézményes egyházi sajtóban
nem jelennek meg – nem feltétlenül mert fél tőlük az Egyház, hanem mert más műfajról
van szó.
De a katolikus blogírók az Egyházon belüli közvélemény alakításának
is fontos szereplői lehetnek, mivel képesek hangot adni „az egyszerű hívek” gondolatainak,
elvárásainak, véleményének.
A szentszéki szóvivő, Lombardi atya éppen ez utóbbival
kapcsolatban jegyezte meg, hogy a II. Vatikáni Zsinat is fontosnak nevezte a katolikus
közvélemény alakítását, s ennek a megvalósítása továbbra is nagy feladatot jelent.
A találkozón elmondta azt is, hogy neki személyesen mekkora segítséget jelentenek
bizonyos blogok, amelyek összegyűjtik az egyház élete szempontjából releváns híreket,
írásokat, így ő is jobban „képben van”.
Érdemes felidézni, hogy XVI. Benedek
pápánk 2009 márciusi levelében, amit a holokauszt-tagadó Williamson püspök miatt kirobbant
botrány kapcsán írt, levonta a tanulságot, hogy a Szentszéknek is nagyobb figyelmet
kell szentelnie az internetnek mint hírforrásnak. S például ezen a területen a bloggerek
bizony segítségére lehetnek akár Péter utódának is, akinek az a feladata, hogy megerősítse
hitükben a rábízottakat. Hiszen a blogokon formálódó, az azokon kifejeződő gondolatok
segíthetik a Szentszéket, hogy a hívekkel, a helyi egyházakkal való párbeszédben megfelelő
válaszokat adjon. Leegyszerűsítve azt is lehetne mondani: a pápa ma már nemcsak a
nunciusokon keresztül jut információkhoz a helyi egyházak életéről, hanem az interneten
keresztül is, többek között a katolikus bloggerek jóvoltából. A mostani konferencia
valahol ennek elismerése is volt.
Lombardi atya megerősítette, hogy Szentatyánk
ugyan nem használ számítógépet, s nem is fog blogolni (neki más eszközökkel kell teljesítenie
küldetését), azonban jól érti, mi zajlik a világban e téren is, és nagyon nyitott
minden a kommunikációval kapcsolatos kezdeményezés iránt. Ez is bátorította az illetékes
szentszéki hivatalokat a közelmúltban elindított számos kezdeményezésre: hogy jelen
legyenek a You Tube-on, a Facebook-on, használják a Twittert, a vatikáni események
élő internetes közvetítését, vagy éppen SMS-eket küldjenek az ifjúsági világnap résztvevőinek.
S további fejlesztések várhatók a közeljövőben.
Természetesen ezen a találkozón
is mindenki tudatában volt, hogy a blog mint műfaj meglehetősen változatos: az intézményes
hírközléstől a teljesen szubjektív önközlésig számtalan árnyalata lehetséges. A jelenlevő
katolikus bloggerek többségénél azonban megfigyelhető, hogy amit tesznek, abban meghatározó
módon jelen van a szolgálat szellemisége. Igyekeznek tehát olyan dolgokat megosztani
célközönségükkel, amik olvasóik számára hasznosak lehetnek: nem ártanak az egyházi
közösségnek, hanem erősítik azt.
A május 2-i Vatikáni Blog Meeting az első
volt ebben a műfajban, de a szervezők ígérik, ez csupán a kezdete volt egy remélhetőleg
kiépülő folyamatos párbeszédnek. Örömömre szolgált, hogy személyemben Magyarország,
a magyar nyelvterület blogoszférája is jelen lehetett a találkozón. És külön is köszönöm
a meghívást a Kultúra Pápai Tanácsának. Blogom, a Vatikáni Figyelő immár öt éve azért
működik – időm és energiám függvényében rendszeresen – hogy segítségére legyen azoknak,
akik magyar nyelven kívánnak még többet megtudni a pápáról és a Szentszékről. Nem
az intézményes hírforrásokkal kívánok versenyezni, nincs is rá módom, de a magam szerény
eszközeivel igyekszem hozzájárulni azon célokhoz, amelyekről a mostani Blog Meeting
szólt.