A Lorschi Evangeliárium ékesítette Boldog II. János Pál koporsóját a boldoggá avatási
szertartás során
Felidézzük a számunkra különösen értékes evangéliumos könyv történetét, felhasználva
Jakubinyi György gyulafehérvári érsek leírását. A főpásztor tavaly szeptemberben tájékoztatta
hallgatóinkat „az arany kódex” eredetéről és mai sorsáról, amikor XVI. Benedek pápa
az Egyesült Királyságnak szóló apostoli látogatása alkalmából a Lorschi Evangéliumos
könyv hasonmásával ajándékozta meg II. Erzsébet angol királynőt.
„Az eredeti
evangéliumos könyv egy része a gyulafehérvári Batthyaneumban van. Ez az „arany kódex”
Batthyány Ignác erdélyi püspök végrendelete szerint a világhírű könyvtárral együtt
a mindenkori erdélyi püspök tulajdona.
Nagy Károly császár aacheni udvarában
810 körül készült az a négy evangéliumot tartalmazó 474 oldalból álló liturgikus olvasókönyv,
gyönyörű miniatűrökkel, színes oldalkeretekkel, amelyet a császár halála (814) után
a hesseni Lorsch kolostorának adományoztak. A borjúbőr pergamenre arany tintával írott
kódex neve a tinta színe után Arany kódex, Codex Aureus, míg az első őrzési helye
után, német nyelvterületen Lorscher Evangeliar. Mindkét fedele elefántcsontból készült
ötrészes dombormű, rézkeretben.
A kódex a négy evangéliumot tartalmazza, mert
a IX. században még nem bontották fel a lekcionáriumokat napi szentmiséhez rendelt
szentleckékre és evangéliumokra. Ezért a kötet végén jelzik a vasárnapi és ünnepnapi
„perikópáriumot”, vagyis az előirt evangéliumi szakaszokat a korabeli szentírási beosztás
szerint.
A XVI. században, a háborúk idején ismeretlen körülmények között a
kolostorból négy részre osztva három városba és négy múzeumba jutott a kódex. Jelenlegi
őrzési helyei: az első fedél a londoni Victoria and Albert Museumban, a hátsó fedél
a vatikáni Sacro Museoban, Máté és Márk evangéliuma a gyulafehérvári Batthyaneumban,
míg Lukács és János a Vatikáni Apostoli Könyvtárban van. A két vatikáni rész 1623-ban
került Rómába hadizsákmányként.
A legszebb szövegrész a gyulafehérvári. Valamikor
Migazzi Kristóf (1714–1803) bécsi érsek (1757-től haláláig, váci püspök 1756–1757,
majd adminisztrátor) 1781–1782-ben adta el könyvtárával együtt Batthyány Ignác (1741–1798)
erdélyi püspöknek (1780-től haláláig), aki a volt fogolykiváltó trinitárius templomból
nyilvános könyvtárat alakított 1794-ben, és az Arany kódexet is abban őrizték. A Batthyaneum
a mindenkori erdélyi püspök tulajdona, de 1949-ben elvette a román kommunista állam,
hivatalosan azonban csak 1961-ben államosították.
A változások után azonnal
visszaigényeltük, de csak 1998-ban adták vissza papíron a július 7-én kelt 13. számú
sürgősségi kormányrendelettel. A visszaadást megtámadták. A per azzal zárult, hogy
fogadjuk el: a román állam és az érsekség társtulajdonos. Mivel elutasítottuk ezt
a megoldást, Strassbourghoz fordulhattunk. A per azóta is folyik. A per alatt nincs
változás. Tehát a Batthyaneum és benne az Arany kódex most is a román állam tulajdona,
és mi is csak bukaresti írásbeli engedéllyel mehetünk be a Batthyaneumba, saját tulajdonunkba!
Az igazság kedvéért megemlítem, hogy ezt az engedélyt mindig azonnal megadják.
Korunkban
– és csak most – karoling művészeti kiállítás alkalmával kétszer hozták össze a négy
részt 1964-ben Aachenben és 1999-ben Paderbornban, Lorschban és Luzernben. A román
állam is hatalmas óvadékkal kiengedte a gyulafehérvári részt a kiállításra. Mindkét
alkalommal hasonmás kiadást készítettek a kódexről. Először 1967-ben a müncheni Prestel
Verlag. Itt a fedeleket csak fényképmásolatban közlik. A kiadásból Románia hat példányt
kapott. Egyet mutatnak meg a látogatóknak, nem az eredetit.
A másik kiadás
2000-ben készült el a Faksimile Verlag Degener Luzern svájci kiadó és Biblioteca Apostolica
Vaticana közös kiadásában. Itt már az elefántcsontfedelek hasonmása is elkészült.
Ezért csak 333 példányban készült, 47 ezer német márka volt az ára. Ebből a teljes
hasonmás kiadásból a kiadó tulajdonosa; Manfred Deiss 2004-ben tett vatikáni látogatása
során egy példányt ajándékozott a Vatikáni Apostoli Könyvtárnak, amelyet az akkori
apostoli könyvtáros, Jorge Maria Mejia bíboros vett át.
XVI. Benedek pápa
angliai útjának az előkészítésekor Christine Grafiger, az apostoli könyvtár munkatársa
választotta ki ezt az értékes hasonmás kötetet, amelyet XVI. Benedek 2010. szeptemberi
18-án II. Erzsébet angol királynőnek ajándékozott – olvassuk Jakubinyi György gyulafehérvári
érsek írásában.