Nagypénteki Via Crucis a Szentatyával a Colosseumnál

XVI. Benedek pénteken este negyed 10-kor kezdi meg a római Colosseumnál a hagyományos nagypénteki keresztutat. A 14 állomás elmélkedéseinek szövegeit a pápa felkérésére Maria Rita Piccione nővér, Ágoston rendi szerzetesnő készítette. Az idei Via Crucis újdonsága, hogy két gyermek, a 10 éves Diletta és 12 éves Michele olvassa a 14 állomás alcímeit. A keresztet Agostino Vallini bíboros, a pápa helynöke, egy római és egy etiópiai család, két Ágoston rendi szerzetesnő, egy egyiptomi ferences és egy egyiptomi lány, valamint egy tolószékhez kötött beteg az Unitalsi, beteg kísérő egyesület tagjainak támogatásával, illetve a szentföldi kusztódia két ferences szerzetese viszi. A keresztút végén XVI. Benedek beszéddel fordul a jelenlevőkhöz.

A bevezető imádságban a pápa az Úrhoz fordulva elismeri, hogy a sötétség órájában, „a hazugság különböző maskarái kigúnyolják az igazságot és a siker kecsegtetése megfojtja a becsületességre hívó belső hangot; az értelem és az értékek hiánya megsemmisíti a nevelés erőfeszítéseit, valamint a szív rendetlensége megsebzi a kicsik és a gyengék ártatlanságát”, a sötétség ezen órájában a menekülés kísértése, a csüggedés és az aggodalom érzése merül fel, mialatt a kétség lepi el az elmét és a sötétség függönye ereszkedik le a lélekre”. Ekkor felhangzanak Jézus szavai a 12 apostolhoz: „Csak nem akartok ti is elmenni?” (Jn 6,67) De mi – hangsúlyozza a Szentatya – mi nem tehetjük meg és nem akarunk elmenni, mert csak Nálad vannak az örök élet szavai és csak a kereszted lehet az egyetlen kulcs, amely az igazság és az élet titkait megnyitja. Mi követünk Téged bárhova mész is!

Első állomás: Jézust halálra ítélik
Pilátus semmi okot sem talál arra, hogy halálra ítélje Jézust, mint ahogy nem talál magában elég erőt ahhoz, hogy ellenálljon az ítéletnek. Belső hallása süket marad Jézus szavára és nem fogja fel, hogy Jézus az igazságról tesz tanúságot. Akkor vagyunk szabadok, ha meghallgatjuk az igazságot, engedelmeskedünk neki és hiszünk benne. Pilátus nem szabad: külső kényszer hat rá. Azonban az imént hallott igazság visszhangzik benne, kopogtatva lelke ajtaján.
Így ismét kimegy a zsidókhoz, mintegy menekülve önmaga elöl. A kívülről érkező hang erősebb, mint a lelkében felhangzó Isten Szava. Kint döntenek Jézus halálos ítélete felől, az igazságot ítélik el.
Alázatos Jézus, mi is hagyjuk, hogy a kinti világ hasson ránk. Nem vagyunk már képesek arra, hogy meghalljuk lelkiismeretünk szelíd, igényes és szabadító hangját, amely szeretettel telve szólít fel bennünket: Ne menj ki, nézz önmagadba, bensődben lakozik az igazság.
Jöjj, Igazság Lelke, segíts bennünket, hogy találkozzunk a szívünk mélyén elrejtőzött emberben a Fiú Szent Arcával, aki megújít bennünket az Istenhez való hasonlóságban.

A Via Crucis 14 állomása elmélkedéseinek témái között szerepel az egyházüldözés. A 12. állomásnál ezt olvassuk: Jézus újra elesik a kereszt súlya alatt. Üdvösségünk keresztfájára nem csak az emberi természet betegségei nehezednek, hanem a létezés bajai is. Jézus hordozta a múltbeli és a jelenlegi egyházüldözés súlyát is, amely megöli a keresztényeket egy szeretetidegen Isten nevében, és amely hazug és arrogáns szavakkal mocskolja be méltóságát. Jézus hordozta a Péter elleni üldözés súlyát is, amely a kérdéseket ébresztő és a szívet megszabadító igazság tiszta hangja ellen támad”.

(sv)