„A nemzet ünneplése – hazafias megemlékezések az identitás megszilárdítása és a kulturális kölcsönhatás között” – interjú Fejérdy András történésszel

Minden nemzet rendelkezik jelképekkel, rituális megemlékezésekkel, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a közösség megünnepelje, és ezáltal megszilárdítsa kollektív önazonosságát. Ezek a megemlékezések olyan eseményeket idéznek fel, mint forradalmak, győzelmek, az ország függetlenségének a kivívása, a nemzet egysége, kiengesztelődése, az állam megalapítása.
A politikai, társadalom- és történelemtudományok rávilágítanak azokra a folyamatokra, amelyek kiválasztják és rekonstruálják a hazafias megemlékezések alapjául szolgáló történéseket. Ezek olykor feszültség forrásaivá is válhatnak társadalmi és politikai csoportok, régiók, központi és helyi hatóságok között.

A római „École Française” (Francia Iskola) április elsején tanulmányi nappal járult hozzá az olasz egység 150. évfordulójának megünnepléséhez. A szervezők azokra a jelenségekre kívánták felhívni a figyelmet, hogy a különböző nemzeti környezetek hogyan veszik át egymástól az identitást meghatározó szimbólumokat, hazafias gyakorlatokat. A fiatal olasz nemzet jó példa erre, hiszen a megemlékezés hagyományainak megteremtésében szomszédjaitól kellett már meghonosodott példákat kölcsönvennie.

A neves nemzetközi előadók között felszólalt Fejérdy András történész, a római Magyar Akadémia tudományos titkára, akit megkértünk, hogy foglalja össze a magyar nemzeti ünnepek tipológiáját és modelljeit bemutató előadását.

A történész rámutat március 15-e, Szent István ünnepe és október 23-a sajátosságaira, megkülönböztetve az „alulról” illetve „felülről” irányított ünnepeket.
Fejérdy András azt is kifejti az interjúban, hogy a helyesen értelmezett nemzeti önazonosság elősegíti mások identitásának az elfogadását.

(vm)