„Pogányok udvara” – Ravasi bíboros gondolatai a párizsi összejövetelről
A Kultúra Pápai Tanácsa kezdeményezése a hívők és nem hívők közötti párbeszéd elősegítésére
Párizs után Albánia fővárosában, Tiranában, majd Firenzében és azt követően a világ
számos városában, pl. Barcelonában, Stockholmban, Quebec-ben, Prágában és Milánóban
rendezi majd meg összejöveteleit. A március végi kétnapos párizsi találkozót nagy
érdeklődés kísérte, amelyről a vatikáni dikasztérium elnöke, Gianfranco Ravasi bíboros
a Vatikáni Rádiónak elmondta:
A francia főváros atmoszférája nagy segítséget
jelentett a folyamat elkezdéséhez. A nagyszámú és komoly részvétel mellett Párizsban
minden szükséges körülmény adott volt az esemény megrendezésére kulturális, társadalmi,
tudományos, művészeti, spirituális és egyéb szempontokból is. Végül a fiatalokkal
megtelt Notre-Dame székesegyház előtti téren az ünnepélyes lezárás nagyszerű volt.
Célunk a továbbiakban az, hogy a témák széleskörű skáláját részekre bontsuk és tudományos
szempontból közelítsük meg. Ennek érdekében lesz a következő állomás Albánia, az egyetlen
olyan ország, ahol a korábbi alkotmányban szerepelt az állami ateizmus. A következő
találkozó témája a társadalom és a spiritualitás, vagy a vallási közömbösség közti
kapcsolat elmélyítése lesz – magyarázta Ravasi bíboros.
A „Pogányok udvara”
első összejövetelét a Szentatya videó-üzenete zárta le, amelyet a Notre-Dame előtti
téren hallgattak meg a résztvevők. Ebben a pápa hangsúlyozta: a vallásoknak nem kell
tartaniuk a nyitott és megfelelő laicitástól, amely szabadon hagyja az embert vallása
megválasztásában és tiszteletben tartja az emberi jogokat, köztük az egyéni meggyőződéshez
való ragaszkodást a testvériesség jegyében. A pápa szavai az arab világban történő
jelenlegi helyzetre hívják fel a figyelmet, ahol az iszlám vallás által erősen meghatározott
társadalommal találkozunk.
Ezzel kapcsolatban Ravasi bíboros elmondta, a laicitás
kérdése minden bizonnyal a jövőben ezekben az országokban is aktuálissá válik majd.
A teokratikus országokban ugyanis egyfajta belső, spirituális, vallási és egyben kulturális
kiüresedés következik be, amikor a nép meg kíván szabadulni az olyan államformától,
amelyben a világi hatalom forrásának az adott kultúra istenét tekintik – magyarázta
Ravasi bíboros. Annak a reményének adott hangot, hogy a laicitás témájáról a jövőben
a nyugati országoknak is lehetőségük lesz a további elmélkedésre, amely a hívők és
nem hívők közötti párbeszéd egyik alapvető kérdése.