„A világnak békére van szüksége” – XVI. Benedek pápa katekézise Brindisi Szent Lőrincről a szerdai általános kihallgatáson

A Szentatya március 23-án, idén első alkalommal a Szent Péter téren fogadta a világ zarándokait, köztük fiatalok sokaságát, akiknek ezúttal Brindisi Szent Lőrinc egyházdoktorról, hithirdetőről tanított a napsütéses szerda délelőtt.

Bevezető gondolataiban megemlékezett arról az ünnepélyes és szeretetteljes fogadtatásról, amelyben 2008-ban, Brindisiben tett látogatásakor részesült. Ebben a dél-itáliai városban született 1559-ben Giulio Cesare Rossi, aki később a kapucinus rendbe való belépését követően a Lőrinc nevet vette fel. A kis Giulio már gyermekkorában nagy érdeklődést mutatott Assisi Szent Ferenc és rendje iránt. A ferencesek Brindisiben működő kolostorában nevelkedett édesapja korai halálát követően. Édesanyjával néhány év múlva Velencébe költöztek. Giulio itt ismerkedett meg a kapucinusokkal, akik akkor a Trentói zsinat szerinti lelki megújulásért tevékenykedtek az Egyház szolgálatában. Lőrinc 1575-ben tett szerzetesi fogadalmat, majd 1582-ben pappá szentelték – mondta a zarándokoknak a Szentatya.

Tanulmányaiban kimagaslóan tehetségesnek mutatkozott, nagy érzékkel sajátította el az ókori nyelveket, így a görögöt, a hébert és a szír nyelvet. Ez egyaránt vonatkozott a modern nyelvekre is, franciát és németet tanult, továbbá latinul is kiválóan tudott. Mindez lehetővé tette számára, hogy apostoli és hatékony prédikátori szolgálatot folytasson. Alaposan ismerte a Bibliát, a héber irodalmat, az egyházatyák tanítását, amely lehetővé tette számára, hogy példamutatóan mutassa be az emberek számára a katolikus tanítást.

Világosan és érthetően ismertette a Luther Márton által vitatott hitbeli kérdéseket, bibliai és patrisztikai magyarázatot adva rájuk, mint például a pápai primátus vagy az üdvösséghez szükséges szeretetcselekedetek témája. Szent Lőrinc sikeres evangelizáló tevékenysége ma is példát mutat arra, hogy reménnyel telve és lelkesen folytassuk az ökumenikus párbeszédet – magyarázta a zarándokoknak XVI. Benedek.

A XVI. és XVII. században a szerzetesrendek, köztük a kapucinusok is nagy szerepet játszottak a katolikus megújulásban, példát mutatva a társadalom számára életvitelükkel és tanításukkal. Ma, az új evangelizáció idején szintén nagy szükség van jól felkészült, bátor, lelkes hithirdetőkre annak érdekében, hogy az evangélium szépsége és világossága érvényre juthasson a vallási közömbösség és az etikai relativizmus kulturális irányzataival szemben, továbbá, hogy a gondolkodás és cselekvés különböző megnyilvánulásait hiteles keresztény humanizmussá formálhassa át – állapította meg a Szentatya.

Brindisi Lőrinc szerzetesi szolgálata folyamán buzgó lelki életet élt, sok időt szentelt az imának és a szentmise bemutatásának. A Szentatya katekézisében felidézte a brindisi székesegyházban 2008-ban mondott beszédét, amelyben arra emlékeztette a papokat, hogy életükben az ima legyen a legfontosabb. Az ima az első olyan tevékenység, amelyet a közösség számára tehetnek – mondta a pápa. Ha nincsenek lelki közösségben Istennel, akkor semmit sem tudnak felajánlani másoknak. Ezért tehát mindig legyen idejük az imára – hangoztatta XVI. Benedek.

A Szentatya folytatva tanítását elmondta, hogy Brindisi Szent Lőrinc életét a békére irányuló tevékenysége is nagyban meghatározta. Számos diplomáciai megbízást végzett annak érdekében, hogy az európai államok között megszüntesse az ellentéteket és elősegítse az egyetértést egy olyan időszakban, amikor a törökök veszélye fenyegette Európát.

Ma, úgy, mint Brindisi Szent Lőrinc korában, a világnak békére, békés és békét teremtő emberekre van szüksége. Mindazok, akik hisznek Istenben, a béke forrásai és elősegítői kell, hogy legyenek – hangoztatta a pápa. Lőrinc 1619-ben halt meg Lisszabonban egy diplomáciai küldetés alkalmával. 1881-ben avatták szentté, majd jelentős szolgálatáért, tudományos munkájáért „Apostoli Tanító” címmel illette Boldog XXIII. János 1959-ben. Számos teológiai és a hithirdetéshez kapcsolódó művet írt, amelyben egységes és összefüggő módon mutatta be az üdvösségtörténetet a megtestesülés misztériumára helyezve a hangsúlyt. Brindisi Szent Lőrinc mariológiai munkássága is nagyon jelentős – mondta a zarándokoknak a pápa. Műveiben Szűz Mária egyedülálló szerepét helyezte a középpontba, hangsúlyozva és a Krisztus által beteljesített megváltás művében való részvételt.

XVI. Benedek pápa katekézisének végéhez érve hangsúlyozta, hogy Brindisi Szent Lőrinc tevékenységét alapvetően két fontos tényező határozta meg: a mély szeretet, amelyet a Szentírás iránt érzett, valamint a meggyőződés, miszerint Isten Szavának meghallgatása és befogadása olyan belső átalakulást eredményez az emberben, amely a szentség útjára vezeti.

Brindisi Szent Lőrinc a Szentírás szeretetére tanít minket, arra, hogy nap, mint ápoljuk az imán keresztül az Úrral való barátságunkat azért, hogy minden cselekedetünk Őbenne lelje kezdetét és beteljesülését – tanította a Szentatya a szerdai általános kihallgatás alkalmával.

(hh)