Az egyház bizakodó a keresztényekkel szembeni erőszak ellenére – Gracias bíboros az indiai püspökök ad limina látogatásáról

A pápa hétfőn délelőtt fogadta az ad limina látogatását megkezdő Indiai Püspöki Konferencia első csoportját. Az ötévente esedékes vatikáni látogatás során a főpásztorok beszámolnak a Szentatyának a részegyház helyzetéről, problémáiról és végigjárják a vatikáni dikasztériumokat, ahol szintén tájékoztatást adnak egyházukról.

A 25 millió keresztény az ázsiai ország lakosságának 2,3%-t képviseli. A katolikusok 18 millióan vannak. A helyi egyház különösen elkötelezett a nevelés terén és a szegények támogatásában, hangsúlyozottan a dalitok (kaszton kívüliek) esetében. Annak ellenére, hogy nyitott a vallásközi párbeszédre a katolikus kisebbség gyakran diszkrimináció és erőszakos cselekedetek célpontja. Kiemelkedő példát mutatnak erre a 2008-ban Orissza államban történt események. Ebből indult ki a Vatikáni Rádiónak adott interjújában Oswald Gracias bíboros, Mumbai érseke, az Indiai Püspöki Konferencia elnöke.

Orisszában a helyi kormány és a rendőrség passzív maradt a keresztények elleni támadások láttán, akiknek a környező erdőkbe kellett menekülniük az agresszió elől. Karnatában is hasonló dolog történt. Ennek eredményeként az elkövetőek azt gondolják: következmények nélkül cselekedhetnek, hiszen a kormány szemet huny az esetek felett, ami téves üzenetet közvetít feléjük. Ez teljesen igazságtalan és küzdünk a helyzet megváltoztatásáért, de a központi kormány nem igazán reagál kérvényeinkre – hangsúlyozta Gracias bíboros. Nagy bizalommal fordul azonban a hindu többséghez és a muzulmánokhoz vagy más vallások képviselőihez. Egyes politikusok eszközként használták fel a vallást saját céljaikra, hogy szavazatokat szerezzenek. Ennek eredményeként veszélybe került az ország laicitása, de biztos vagyok benne, hogy az emberek nem hagyják veszni a laicitás alapelvét – fogalmazott Mumbai érseke.

A hindu fundamentalisták elterjedt vádja a keresztények ellen a kényszer áttérítések hangsúlyozása. Az Indiai Püspöki Konferencia elnöke kijelentette: a katolikus egyház nem hisz a kényszer áttérítésekben, mert nincs értelmük. Nem igyekszünk senkit erővel megkeresztelni, tehát ez a vád igazságtalan és alaptalan.

A vallásközi párbeszédről Gracias bíboros kiemelte: nagyon jók a kapcsolatok a hindu és a muzulmán vallási közösségek vezetőivel és az alapközösségekkel, de vannak, akik nem nyitottak a dialógusra. A II. János Pál indiai látogatásának 25. évfordulójára rendezett találkozón pl. részt vettek hindu, muzulmán, keresztény vezetők és beszéltek az erkölcsről, valamint a vallás befolyásáról a társadalomban. Ez a rendezvény előrelépést jelentett a vallásközi párbeszédben és mindenkire mély benyomást tett. Sokat kell azonban még tennie mindegyik félnek.

Arra vonatkozóan, hogy az egyház Indiában mit ajánlhat fel az egyetemes egyháznak Oswald Gracias bíboros rámutatott: sok mindent, kezdve az indiai nép mély vallásosságától. India jelentős haladást ért el gazdasági téren, ugyanakkor a vallás továbbra is fontos eleme maradt az életnek. Az indiaiak elmondhatják a világnak, hogy a különböző valláshoz tartozó emberek együtt tudnak élni békében, szeretetben, harmóniában és a kölcsönös megértésben, mindannyian Istent keresve. Mindnyájan egy nagy család vagyunk – zárta interjúját az Indiai Püspöki Konferencia elnöke.

(sv)