2011-03-19 15:39:22

Győzött a kereszténység Európát egyesítő ereje - elismerő egyházi nyilatkozatok az Európai Bíróság döntéséről a feszület kifüggesztésére vonatkozóan


Győzött a kereszténység Európát egyesítő ereje - elismerő egyházi nyilatkozatok az Európai Bíróság döntéséről a feszület kifüggesztésére vonatkozóan
Az Európai Emberi Jogi Bíróság Nagy Kamarája felmentette Olaszországot annak a vádja alól, hogy megsértette az emberi jogokat, mivel az iskolai tantermekben feszületek vannak elhelyezve. A Bíróság döntését 15:2 arányban fogadták el. A testület azt is megállapította, hogy a feszületek kifüggesztése a tantermekben nem tekinthető állami indoktrinációnak.

A mostani döntés az utolsó állomása annak az eljárásnak, amely 2006. július 27-én kezdődött Egy finn származású olasz állampolgár, Sonia Lautsi asszony panaszt tett, amiért az állami iskolában, ahová gyermekeit beíratta, minden tanteremben feszület függ. Véleménye szerint ez összeegyeztethetetlen a szülőknek azzal a jogával, hogy saját meggyőződésük szerint neveljék gyermekeiket. A Bíróság első ítélete, amelyet 2009. november 9-én hoztak, egyhangúan igazat adott a felperesnek és azt a döntést hozta, hogy az olasz állam megsértette a gondolati és vallásszabadságra vonatkozó normákat. Az olasz kormány sérelmesnek tartotta a döntést és fellebbezést nyújtott be.

Franco Frattini olasz külügyminiszter az elmúlt hónapokban számos összejövetelt szervezett a témában a közvélemény mozgósítása céljából. Továbbá az Európa Tanács 47 tagállamának külügyminiszteréhez intézett levelében kifejtette az olasz álláspontot, amelyet a Bíróság előtt a következő államok támogattak: San Marino, Málta, Litvánia, Románia, Bulgária, Monacói Hercegség, Orosz Föderáció, Ciprus, Görögország és Örményország. A győzelem tehát nem pusztán Olaszországé, hanem a felsorolt országoké is, valamint mindazoké, akik abszurdnak találták annak elrendelését, hogy távolítsák el a feszületeket az iskolai tantermekből. Itt emlékeztetünk rá, hogy a Bíróság a földrész 47 országát tömörítő Európa Tanács keretében működik, függetlenül az Európai Uniótól.

Aldo Giordano prelátus, a Szentszék Európa Tanács melletti állandó megfigyelője megállapította: „Európa ezzel a döntéssel a remény fejezetét írta meg. A bölcsesség és a szabadság jeléről van szó. Az ítélet jelképes értékű, amely túlmutat az olasz eseten és egyesíti az európai népeket azokkal szemben, akik megkérdőjelezik a kontinens identitását. A kereszténység rendelkezik azzal a képességgel, hogy egyesítse Európát – fejtette ki Aldo Giordano prelátus.

P. Federico Lombardi SJ szentszéki szóvivő történelminek nevezte a döntést, amelyet a Szentszék megelégedéssel nyugtáz. Emlékeztetett rá, hogy a Nagy Kamara hosszas megfontolás után határozott a kérdésről. Teljesen visszájára fordította az első fokú ítéletet, amelyet nem pusztán az olasz állam fellebbezett meg, hanem a folyamodványhoz csatlakozott számos európai ország is, méghozzá eddig soha nem látott mértékben. Az államokon kívül nem kormányzati szervezetek is támogatták a fellebbezést, kifejezve a lakosság általános érzését. A döntés tehát magas nemzetközi jogi szinten elismeri, hogy nem kell szembe állítani az emberi jogok kultúráját az európai civilizáció vallási alapjaival. Ennek a civilizációnak a kialakulásában alapvető szerepet játszott a kereszténység.

A döntés azt is elismeri, hogy a szubszidiaritás alapelvének megfelelően minden ország számára biztosítani kell azt a szabadságot, hogy meghatározza a vallási jelképek értékét saját kultúrájában, nemzeti önazonosságában, továbbá dönthessen nyilvános kitételének helyeiről. Ellenkező esetben, a vallásszabadság nevében paradox módon korlátoznák, sőt egyenesen tagadnák ezt a szabadságot, egészen odáig menően, hogy a vallási megnyilvánulást teljesen kizárnák a közéletből. Ezáltal magát a szabadságot sértenék meg, elhomályosítva a jogos önazonosságot.

A Bíróság tehát kijelenti, hogy a feszület kifüggesztése nem indoktrináció, hanem a keresztény hagyományú országok kulturális és vallási önazonosságának kifejezése. A Nagy Kamara új ítélete hatékonyan hozzájárul ahhoz, hogy a földrész számos lakosa ismét bizalommal tekintsen az Európai Emberi Jogi Bíróságra. Azokról az európaiakról van szó, akiknek meggyőződése, hogy a keresztény értékek nem pusztán történelmükben játszottak nagy szerepet, hanem fontos helyet foglalnak el az európai egység építésében, a földrész jogi kultúrájában és szabadságában – nyilatkozta P. Federico Lombardi SJ, szentszéki szóvivő.

(vm)








All the contents on this site are copyrighted ©.