Győzött a kereszténység Európát egyesítő ereje - elismerő egyházi nyilatkozatok az
Európai Bíróság döntéséről a feszület kifüggesztésére vonatkozóan
Győzött a kereszténység Európát egyesítő ereje - elismerő egyházi nyilatkozatok az
Európai Bíróság döntéséről a feszület kifüggesztésére vonatkozóan Az Európai Emberi
Jogi Bíróság Nagy Kamarája felmentette Olaszországot annak a vádja alól, hogy megsértette
az emberi jogokat, mivel az iskolai tantermekben feszületek vannak elhelyezve. A Bíróság
döntését 15:2 arányban fogadták el. A testület azt is megállapította, hogy a feszületek
kifüggesztése a tantermekben nem tekinthető állami indoktrinációnak.
A mostani
döntés az utolsó állomása annak az eljárásnak, amely 2006. július 27-én kezdődött
Egy finn származású olasz állampolgár, Sonia Lautsi asszony panaszt tett, amiért az
állami iskolában, ahová gyermekeit beíratta, minden tanteremben feszület függ. Véleménye
szerint ez összeegyeztethetetlen a szülőknek azzal a jogával, hogy saját meggyőződésük
szerint neveljék gyermekeiket. A Bíróság első ítélete, amelyet 2009. november 9-én
hoztak, egyhangúan igazat adott a felperesnek és azt a döntést hozta, hogy az olasz
állam megsértette a gondolati és vallásszabadságra vonatkozó normákat. Az olasz kormány
sérelmesnek tartotta a döntést és fellebbezést nyújtott be.
Franco Frattini
olasz külügyminiszter az elmúlt hónapokban számos összejövetelt szervezett a témában
a közvélemény mozgósítása céljából. Továbbá az Európa Tanács 47 tagállamának külügyminiszteréhez
intézett levelében kifejtette az olasz álláspontot, amelyet a Bíróság előtt a következő
államok támogattak: San Marino, Málta, Litvánia, Románia, Bulgária, Monacói Hercegség,
Orosz Föderáció, Ciprus, Görögország és Örményország. A győzelem tehát nem pusztán
Olaszországé, hanem a felsorolt országoké is, valamint mindazoké, akik abszurdnak
találták annak elrendelését, hogy távolítsák el a feszületeket az iskolai tantermekből.
Itt emlékeztetünk rá, hogy a Bíróság a földrész 47 országát tömörítő Európa Tanács
keretében működik, függetlenül az Európai Uniótól.
Aldo Giordano prelátus,
a Szentszék Európa Tanács melletti állandó megfigyelője megállapította: „Európa ezzel
a döntéssel a remény fejezetét írta meg. A bölcsesség és a szabadság jeléről van szó.
Az ítélet jelképes értékű, amely túlmutat az olasz eseten és egyesíti az európai népeket
azokkal szemben, akik megkérdőjelezik a kontinens identitását. A kereszténység rendelkezik
azzal a képességgel, hogy egyesítse Európát – fejtette ki Aldo Giordano prelátus.
P. Federico Lombardi SJ szentszéki szóvivő történelminek nevezte a döntést, amelyet
a Szentszék megelégedéssel nyugtáz. Emlékeztetett rá, hogy a Nagy Kamara hosszas megfontolás
után határozott a kérdésről. Teljesen visszájára fordította az első fokú ítéletet,
amelyet nem pusztán az olasz állam fellebbezett meg, hanem a folyamodványhoz csatlakozott
számos európai ország is, méghozzá eddig soha nem látott mértékben. Az államokon kívül
nem kormányzati szervezetek is támogatták a fellebbezést, kifejezve a lakosság általános
érzését. A döntés tehát magas nemzetközi jogi szinten elismeri, hogy nem kell szembe
állítani az emberi jogok kultúráját az európai civilizáció vallási alapjaival. Ennek
a civilizációnak a kialakulásában alapvető szerepet játszott a kereszténység.
A
döntés azt is elismeri, hogy a szubszidiaritás alapelvének megfelelően minden ország
számára biztosítani kell azt a szabadságot, hogy meghatározza a vallási jelképek értékét
saját kultúrájában, nemzeti önazonosságában, továbbá dönthessen nyilvános kitételének
helyeiről. Ellenkező esetben, a vallásszabadság nevében paradox módon korlátoznák,
sőt egyenesen tagadnák ezt a szabadságot, egészen odáig menően, hogy a vallási megnyilvánulást
teljesen kizárnák a közéletből. Ezáltal magát a szabadságot sértenék meg, elhomályosítva
a jogos önazonosságot.
A Bíróság tehát kijelenti, hogy a feszület kifüggesztése
nem indoktrináció, hanem a keresztény hagyományú országok kulturális és vallási önazonosságának
kifejezése. A Nagy Kamara új ítélete hatékonyan hozzájárul ahhoz, hogy a földrész
számos lakosa ismét bizalommal tekintsen az Európai Emberi Jogi Bíróságra. Azokról
az európaiakról van szó, akiknek meggyőződése, hogy a keresztény értékek nem pusztán
történelmükben játszottak nagy szerepet, hanem fontos helyet foglalnak el az európai
egység építésében, a földrész jogi kultúrájában és szabadságában – nyilatkozta P.
Federico Lombardi SJ, szentszéki szóvivő.