A lakossággal maradunk – nyilatkozta a bengázi püspök Kadhafi csapatainak előrenyomulása hírére

Líbiában változóban van a tripoli hadsereg és a lázadók közötti erőegyensúly. Folytatódik Kadhafi csapatainak előretörése, amelyek a felkelők központjaként számon tartott Bengázi közelébe értek. A háborús helyzet radikális változása miatt a G8 országok külügyminiszterei tanácskozást tartottak Párizsban, de nem született döntés egy lehetséges repülési tilalom („no-fly zone”) bevezetéséről. A Bengáziban kialakult helyzetről nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak Sylvester Carmel Magro, a város püspöke.

A közeledő csapatok hallatán nagy a nyugtalanság és az aggodalom. Reménykedünk és imádkozunk, ez a menedékünk – hangsúlyozta a líbiai főpásztor. Azt kéri, hogy mindenki imádkozzon a békéért, amely a legnagyobb ajándék, amit kaphatunk. A béke nélkül elveszettnek érzik magukat, a békével és a reménnyel viszont Felülről kapnak segítséget, ebben bíznak. Minden nap szentségimádást tartanak, rózsafűzért imádkoznak és szentmisét mutatnak be. A városban maradt kevés keresztény a nehézségek ellenére részt vesz a szertartáson. Isten és a szenvedő Krisztus jelenlétén keresztül egymáshoz közel érzik magukat különösen a nagyböjti időszakban, amely nap, mint nap bátorságot ad és vigaszt nyújt számukra – mutatott rá Magro püspök.

Kadhafi tábornok csapatainak hatalomátvételével kapcsolatban a főpásztor elmondta, hogy nem lehet tudni, mi történik, a helyzet nagyon változó. Az egyház továbbra is aktívan működik Bengáziban: számos szerzetesnő ápolónőként dolgozik a kórházakban. Hősiesen mindenki a helyén marad a szenvedőkkel. Ez a szolidaritás fontos jele, elsősorban ezekben a nehéz időkben, amikor sok munkavállaló elmenekült az országból. Az egyház jelenléte lelki és pszichológiai ösztönző erőt, valamint támogatást jelent, amelyet a helyiek nagy elismeréssel fogadnak. Látják, hogy továbbra is betöltjük a béke hírvivőinek szerepét és a szerzetesnőkön keresztül elsősegélynyújtást biztosítunk a város kórházaiban – hívta fel a figyelmet a líbiai főpásztor.

A lehetőségekhez képest Bengáziban maradnak az egyház képviselői háború esetén is, hiszen ezt a hivatást kapták az Úrtól. Úgy érzik, azon a helyen kell maradniuk, amelyet a Gondviselés jelölt ki számukra. A lakosság nagyra értékelte a döntést a katolikusok városban maradásáról. A kórházak igazgatói is örömmel fogadták ezt a gesztust, amely hősies döntés a mindenki által érzett félelem ellenére. Valódi keresztény tanúságtétel ez – állapította meg Sylvester Carmel Magro püspök. Annak a reményének adott hangot, hogy mindenki java érdekében minél előbb véget ér ez a „pusztító vihar”. XII. Piusz pápa szavait idézte: semmi sem vész el a békével, de minden elveszhet a háborúval. Ezért imádkoznak minden nap és erre kérnek mindenkit.

(sv)