Új törvény szabályozza, hogy kik lehetnek vatikáni állampolgárok, kik lakhatnak a városállamban, illetve milyen engedéllyel lehet belépni területére

A rendszabály, amelyet XVI. Benedek pápa írt alá, március elsején lépett életbe. Az 1929-es törvényt váltja fel, amely a vatikáni állampolgárság és a területén való tartózkodási engedély feltételeit határozta meg nem sokkal a Lateráni Egyezmény megkötése után.

Az új normatíva négy fejezetből és 16 cikkelyből áll. Annak a munkának az eredménye, amellyel XVI. Benedek pápa két évvel ezelőtt egy erre a célra felállított ad hoc bizottságot bízott meg. A testület 2010. június 16-án fejezte be munkáját, majd Tarcisio Bertone bíboros államtitkár elé terjesztette a végleges törvénytervezetet, amelyet a pápa jóváhagyott. Giorgio Corbellini püspök, a bizottság elnöke az „Osservatore Romano” vatikáni napilap március másodiki számának hasábjain magyarázza majd el az új törvény főbb vonásait. A rendszabály egyenesen következik a II. János Pál pápa által 2000-ben kibocsátott Vatikán Városállam Alaptörvényéből, illetve a XVI. Benedek pápa által 2008-ban aláírt törvényből, amely a Vatikán Jogi Forrásait határozta meg.

Az új törvény első fejezete az állampolgársággal foglalkozik. Eszerint vatikáni állampolgároknak számítanak mindenekelőtt a Vatikán Városállamban vagy Rómában lakó bíborosok. A vatikáni állampolgárság továbbá megilleti a Szentszék diplomáciai szolgálatában álló személyeket. Jogot formálhat az állampolgárságra az a személy is, aki Vatikán Városállamban lakik beosztása vagy szolgálata folytán.

A második fejezet a városállamban való lakhatási engedélyek feltételeit szabja meg, míg a harmadik fejezet a területére való belépéshez szükséges engedélyeket szabályozza. (2010-ben például kétmillió százezer gépjármű hajtott be a Vatikánba). Több cikkely engedélyeket, tiltásokat és büntetéseket sorol fel. Corbellini püspök hangsúlyozza, hogy a rendszabály nem vonatkozik a vatikáni területnek arra a részére, amelyet szabadon meg lehet közelíteni, mint például a Szent Péter tér, ahol 2010-ben mintegy kétmillió háromszázezer hívő vett részt az általános kihallgatásokon illetve különféle szertartásokon. Ilyen területnek számít a Szent Péter bazilika is, ahol tavaly 18 millióan fordultak meg. Itt azonban, csakúgy, mint a Vatikáni Múzeumokban, a nemzetközi terrorizmus növekedése miatt eddig nem alkalmazott biztonsági óvintézkedéseket vezettek be az elmúlt években.

A legfrissebb statisztikai adatok szerint Vatikán Városállam lakóinak száma jelenleg 444 személy. A pápa a városállam első számú állampolgára, a többi 571 vatikáni állampolgár közül 223-an laknak a világ legkisebb országának területén. Az állampolgárok megoszlása a következő: 73 bíboros, 273 szentszéki diplomáciai szolgálatban álló személy, 33 nyugalmazott szentszéki diplomata, 49 egyéb egyházi személy, 1 szerzetesnő, 86 svájci gárdista, 25 világi férfi és 31 világi nő.

(vm)