Az orvostudomány kutatásainak eredményeit erkölcsileg megfelelő módon kell kezelni – a Szentatya beszéde a Pápai Életvédő Akadémia tagjaihoz

XVI. Benedek február 26-án délben találkozott a Pápai Életvédő Akadémia plenáris ülésének 250 tagjával, köztük a dikasztérium elnökével, Ignacio Carrasco de Paula püspökkel. A Pápai Életvédő Akadémia háromnapos közgyűlését tartotta a Vatikánban, amelynek utolsó napján a Szentatya beszéddel fordult a résztvevőkhöz. Ebben a közgyűlés két fő témájával kapcsolatban fejtette ki gondolatait, vagyis az abortusz utáni szindrómáról és a köldökzsinór bankok kérdéséről. Mindkét téma nagymértékben érinti a mai társadalmat, amelyre megfelelő megoldásokat kell keresnie az emberi személy java érdekében – kezdte beszédét XVI. Benedek pápa.

Az abortusz utáni lelkiállapot témájával kapcsolatban a Szentatya az ember lelkiismeretének vizsgálatára helyezte a hangsúlyt. Az abortusz az erkölcsi lelkiismeret elfojthatatlan hangját szólaltatja meg. Felfedi a súlyos sebet, amely minden egyes alkalommal kiújul, amikor a cselekedet elárulja az ember veleszületett és a létezésre irányuló küldetését, amelynek saját maga tanúja – fogalmazta meg a pápa. „Az erkölcsi lelkiismeret – idézte fel az egyház tanítását – az ész ítélete, aminek segítségével az emberi személy felismeri erkölcsi minőségét egy meghatározott cselekedetnek, amelyhez éppen hozzá akar látni, vagy amelyet éppen kivitelez, vagy már befejezett.” (KEK 1778.)

Az erkölcsi lelkiismeret feladata, hogy megkülönböztesse a jót a rossztól az élet során felmerült helyzetekben, annak érdekében, hogy e döntés alapján az emberi személy szabadon, a jót válassza. Isten az erkölcsi lelkiismereten keresztül mindenkihez szól és mindenkit az emberi élet védelmére hív az élet minden pillanatában. Ebben a Teremtővel meglévő személyes kapcsolatban rejlik az erkölcsi lelkiismeret méltósága és sérthetetlenségének értelme – mondta a Pápai Életvédő Akadémia tagjainak a Szentatya.

A lelkiismeretben az ember megvalósítja a jóra irányuló küldetését, így tehát a jó vagy a rossz választása mélyen meghatározza az emberi személyt. Isten akkor sem hagyja el az embert, amikor visszautasítja a Teremtő által felajánlott jót és igazságot, hanem a lelkiismeret hangján keresztül keresi és beszél hozzá hibája felismerése érdekében. Ajtót nyit az Isteni Kegyelem felé, amely minden sebet képes begyógyítani – fejtette ki a Szentatya.

Az abortusz kérdésével kapcsolatban kiemelte az orvosok szerepét, akiknek az a feladatuk, hogy védjék meg a nők lelkiismeretét attól a csapdától, amely az abortuszt, mint megoldást tünteti fel számukra. Az orvosok továbbra is hangoztassák, hogy az abortusz megöli a kisbabát, tönkre teszi a nőt, elvakítja az apa lelkiismeretét és a családra is negatív hatással van. Ez a feladat azonban nemcsak az orvosokra és az egészségügyi dolgozókra vonatkozik, hanem az egész társadalomra, amelynek az a kötelessége, hogy lépjen fel az emberi élet és a nők védelme érdekében – hangsúlyozta XVI. Benedek.

A Pápai Életvédő Akadémia XVII. plenáris ülésének másik központi témája volt köldökzsinór-bankok használata klinikai és kutatási célokra. Ez a kérdés szintén érinti a lelkiismeret témáját – folytatta beszédében a pápa. Az orvostudományi kutatás érték nemcsak a tudósok, de az egész emberiség számára. Ebből következik, hogy azokat erkölcsileg megfelelő módon kell kezelni az közjó elősegítése érdekében. A köldökzsinórból nyert őssejtek kérdésével kapcsolatban a pápa megállapította, hogy a klinikai kutatások nagy jelentőséget tulajdonítanak neki, illetve hogy azok alkalmazása nagyon fontos lehet az ember számára.

Ennek megvalósítása nagyban függ szülés pillanatában történő köldökzsinórvér-adástól illetve a kórházi struktúrák felszereltségétől. A kutatók zavartan tekintenek a magán köldökzsinór-bankok számának növekedésére, amelyek a köldökzsinórvér csakis saját célú megőrzésére jönnek létre. Ez a jelenség gyengíti az egészséges szolidáris lelkületet, amely a közjó érdekében végzett kutatásokat élteti – magyarázta a pápa.

Beszédének végén megköszönte a Pápai Életvédő Akadémia tagjainak munkáját, amelyet az emberi személy java érdekében végeznek, majd apostoli áldását adta a jelenlévőkre.

(hh)