Indonézia: a keresztények további támadásoktól tartanak

A délkelet-ázsiai országban történt keresztényellenes zavargásokat követően a semarang-i egyházmegye területén és a fővárosban, Jakartában is aggodalommal és félelemmel vannak a keresztény közösségek további erőszak-cselekedetektől tartva. A keresztény templomokat Temanggung-ban rendőri felügyelet alatt tartják azért, hogy bármiféle összecsapás lehetőségét elkerüljék. Petrus Canisius Mandagi prelátus, az indonéz püspöki konferencia vallásközi párbeszédért felelős bizottságának elnöke azt nyilatkozta a Fides missziós hírügynökségnek, hogy „a vallási kisebbségeket az állam védelem nélkül hagyta azt kérve tőlük, hogy tegyenek a további erőszak-cselekedetek megfékezéséért és ahelyett, hogy válaszolnának az agresszióra, inkább bocsássanak meg a támadóknak”.

Susilo Bambang Yudhoyono indonéz államfő a katonai tétlenséget bírálva elrendelte, hogy a helyi rendőri alakulatok dolgozzanak ki olyan stratégiákat, amelyek a hasonló esetek megelőzését szolgálják. Az államfő határozottan fellépett a vallásszabadság védelme mellett.
Az indonéz püspöki konferencia vallásközi párbeszédért felelős bizottságának titkára, Benny Susetyo atya szerint a Temanggung-ban történt erőszak-cselekedetek hátterében a fundamentalista keresztény hithirdetők állnak, akik erőszakos tanításaik alkalmával zavart keltenek a lakosság körében. Elsősorban olyan protestáns prédikátorokról van szó, akik nem adják meg a megfelelő tiszteletet a többi vallásnak. Az esetek nagy többségében hithirdető nyelvezetük a szektákéhoz hasonlítható azt hangsúlyozva, hogy „az iszlám az maga a rossz”, vagy „aki nem tér meg, az a pokolban végzi”. Mindez a lakosság körében haragot és gyűlöletet gerjeszt, amely a keresztényellenes erőszak-cselekedetekben nyilvánul meg. Ez történt Temanggungban is, ahol a blaszfémiával (istenkáromlás) vádolt és börtönbe zárt keresztény hívő lelkiismeret-furdalás nélkül osztogatott az iszlámot sértő írásos anyagokat. A zavargások másik oka az iszlám szélsőséges csoportok jelenléte, így amikor a két kis számú csoportokból álló vallási felekezetek összeütközésbe kerülnek, annak az árát minden hívő megfizeti – magyarázta Benny Susetyo atya.

Nemcsak Jáva szigetén, de egész Indonéziában számos hasonló protestáns eredetű vallási csoport próbálkozik a hithirdetéssel, amellyel csak a szélsőséges iszlám felekezeteket provokálják. Ezek között a körülmények között található a katolikus egyház, amely továbbra is folytatja a nagyszámú indonéz muzulmán felekezetekkel való párbeszédet. Sajnos a kisebb szélsőséges csoportosulásokkal nagyon nehéz és szinte lehetetlen előrelépéseket tenni, ugyanis azok visszautasítják és nem vesznek részt a nagy hivatalos vallásközi párbeszédet előmozdító rendezvényeken – mondta Benny Susetyo atya. Véleménye szerint az indonéz kormány nem tesz azért, hogy megfékezze a szélsőségesek tevékenységét annak érdekében, hogy védje az emberi jogokat és az ún. Pancasila filozófiai irányzatot, amelyen a jelenlegi indonéz kormánypárt is alapul. Ez a vallások közötti békés együttélés alapja lenne – magyarázta az indonéz püspöki konferencia vallásközi párbeszédért felelős bizottságának titkára, Benny Susetyo atya.

(hh)