A II. vatikáni zsinat a harmadik évezred iránytűje. P. Dariusz Kowalczyk SJ sorozata 13.
rész: Unitatis redintegratio - Határozat az ökumenizmusról
Minden keresztény egyet ért abban, hogy a különböző felekezetek közötti megosztottság
ellentmond Krisztus akaratának és botrányt jelent a világ számára. De hogyan építsük
újjá az elvesztett egységet? A II. vatikáni zsinat által keltett lelkesedés ma már
látszólag lelohadt. Sőt, növekednek az egyházak közötti megosztottságok. Ezek gyakran
annak a következményei, hogy eltérő módon értékelik az olyan erkölcsi kérdéseket,
mint a homoszexualitás, az eutanázia, az orvosi segítséggel történő megtermékenyítés.
Nem
törekedhetünk egy utópikus ökumenéra, de nem feledhetjük el az Úr imáját sem: „Hogy
mindnyájan egyek legyenek”. Azonban nem segítik az ökumenizmus ügyét azok, akik egy
illuzórikus, rövidebb utat választva azt hirdetik, hogy végső soron minden felekezet
egyforma és mindegyik magába foglalja saját igazságát. Csak egyetlen igazság van,
Jézus Krisztus igazsága. A II. vatikáni zsinat világosan megállapítja: „Az üdvösség
eszközeit hiánytalanul (ugyanis) csak Krisztus katolikus Egyházában, az üdvösség egyetemes
eszközében érhetjük el” (3. pont).
Ez nem azt jelenti, hogy egy katolikus jobb
egy nem katolikusnál. A zsinat megjegyzi, hogy bár a katolikus egyház rendelkezik
az üdvösség összes eszközével, „tagjai mégsem élnek ezekből kellő buzgósággal” (4.
pont).
Így előfordulhat, hogy valaki, akinek csak kevés eszköz áll rendelkezésére,
mégis közelebb áll az evangéliumhoz, mint az, akinek sok eszköz van a kezében.
Itt
emlékeztetni kell a zsinat egyik ökumenikus alapelvére: a hívő „annál jobban előmozdítja,
sőt éli is a keresztények egységét, minél maradéktalanabbul törekszik evangéliumi
életre” (7. pont). Az „Unitatis redintegratio” k. határozatban olvassuk: „E szívbéli
megtérést és életszentséget a keresztények egységéért mondott …könyörgésekkel együtt
az egész ökumenikus mozgalom lelkének kell tekinteni” (8. pont). El kell tehát köteleznünk
magunkat, mintha minden tőlünk függne, de úgy kell várnunk az eredményeket, mintha
minden csak Istentől függne – írja zsinati sorozatában P. Dariusz Kowalczyk lengyel
jezsuita, a római Pápai Gergely Egyetem dogmatika tanára.