Az európai közös ház építése csak úgy lehet sikeres, ha a földrész tudatosítja keresztény
alapjait és az evangéliumi értékek a jövőben is kovászként hatnak civilizációjára
– a pápa beszéde Ausztria új szentszéki nagykövetéhez
A pápa négy évvel ezelőtti, máriazelli zarándoklata során személyesen is meggyőződhetett
arról, hogy Ausztriát mélyen áthatja a katolikus hit, kultúrája, története és nem
utolsó sorban mindennapi élete által. Az országban továbbá már régi hagyománya van
a különböző vallások és kultúrák békés együttélésének.
Európa számos országában
sajátos feszültség tapasztalható az állam és a vallás értelmezése között. Egyrészt
a politikai hatóságok a magánszférába kívánják szorítani a vallási gyakorlatot, másrészt
megkísérlik, hogy a szekularizált közvéleményt a vallási közösségekre is alkalmazzák.
Ezzel szemben vannak olyan közép- és kelet-európai országok, ahol teret kívánnak adni
a személy alapvető vágyának, az Istenbe és az Isten általi üdvösségbe vetett hitének.
A pápa elismerését fejezte ki azért, hogy az osztrák kormány a feszület nyilvános
kitételének védelmében emelte fel a szavát.
A vallásszabadság elismerése lehetővé
teszi, hogy az egyházi közösség folytathassa sokrétű tevékenységét, az egész társadalom
hasznára – állapította meg a Szentatya. Kifejtette, hogy a családpolitika különösen
fontos a Szentszék számára. Az egy férfi és egy nő házasságán alapuló család a humanizmus
iskolája, amely a kölcsönös szereteten, a lojalitáson, az együttműködésen alapul –
fejtette ki a pápa Alfons Kloss, új osztrák szentszéki nagykövethez intézett beszédében.