„Még ma is fúj az a szellő, amely csodálatos módon forgatta az evangéliumos könyv
lapjait II. János Pál koporsóján” – Jozef Tomko bíboros visszaemlékezése
Az „Osservatore Romano” c. vatikáni napilap január 19-i száma interjút közöl a szlovák
bíborossal, aki hosszú éveken át közvetlen tanúja volt Karol Wojtyła péteri szolgálatának.
Első alkalommal 1969-ben találkozott Krakkó fiatal bíboros érsekével, aki
mindig a nagy prímás, Wyszynski bíboros árnyékában maradt. Tomko bíboros emlékeztet
rá, hogy II. János Pál pápa 1979. szeptember 15-én, Szlovákia patrónusa, a Hétfájdalmú
Szűzanya liturgikus ünnepén szentelte püspökké a Sixtus-kápolnában. Homíliáját szlovák
nyelven tartotta és elrendelte, hogy a Vatikáni Rádió közvetítse az egész szertartást
Közép-Európa felé. Az osztrák televízió, amelyet Szlovákiában is lehet fogni, szintén
közvetítette a szentmisét. A Sixtus-kápolnát zsúfolásig megtöltötték a hívek. Turista
útlevéllel több, mint 200 szlovák zarándok is érkezett, a kommunista rezsim engedélye
nélkül. „Soha nem fogom elfelejteni a szentelés pillanatát, amikor a pápa a kézrátétel
mozzanatánál mintegy a lelkembe véste a Szentlelket.”
A szentelés után a pápa
az Apostoli Palotában üdvözölte a híveket. Soraik között elhaladva kifejezte azt a
kívánságát, hogy ellátogasson a szlovák Tátrába. Ez is hatékony módja volt annak,
hogy reménysugarat gyújtson Szlovákia és a csönd egyházai számára. II. János Pál mesteri
módon tudta olvasni az idők jeleit és prófétai gesztusokkal ébresztett reményt az
üldöztetés legsötétebb pillanataiban is – fejtette ki Tomko bíboros.
Mint
a Népek Evangelizálása Kongregáció prefektusa, a bíboros 16 éven át működhetett együtt
az egyház „elsőszámú misszionáriusával”. Arra a kérdésre, hogy mit tanult II. János
Pál pápától, Tomko bíboros a következőt válaszolta:
„Mindenekelőtt azt, hogy
legnagyobb aggodalmaimat a Megváltó Szívének ajánljam fel, a Feszület előtt emlékeztetve
az Urat, hogy az egyház mindenekelőtt az övé. Általában véve két-háromhetente találkoztam
vele esténként. Az intenzív fogadások után mindig fáradtan, de derűs és bizakodó lélekkel
távoztam. A pápa számos kérdést tett fel, javaslatokkal, útmutatásokkal látott el,
közölte döntéseit. Megbeszéltük a püspöki kinevezéseket, új egyházkerületek felállítását.
A kongregációba való érkezésemkor 877 volt a számuk, távozásomkor pedig 1060. Amikor
a pápa elé terjesztettem egy-egy új egyházmegye felállításának tervét, úgy éreztem
magam, mint egy keresztapa.
A missziós területeknek szóló pápai utazások számomra
az apostoli buzgóság, a különböző földrészek vallásaival, kultúráival és népeivel
való párbeszéd iskolái voltak – folytatta visszaemlékezésében Jozef Tomko bíboros.
Casaroli bíboros, aki szeretett viccelődni, tréfásan megjegyezte a „munkamegosztásról”:
„A pápa fáradozik, mi pedig fáradtak vagyunk”. II. János Pál ezeket az utakat úgy
tekintette, mint „zarándoklatokat Isten népe kegyhelyeire”. Nem törődött az éghajlattal,
a fárasztó programokkal, nagylelkűen feláldozta még éjszakai pihenését is, amikor
távoli országokat keresett fel. A leghosszabb út, amely során felkereste Bangladest,
Szingapúrt, a Fidzsi-szigeteket, Új-Zélandot, Ausztráliát, a Seychelles-szigeteket,
16 napig tartott. Hálát adok az Úrnak a kegyelemért, hogy együtt működhettem a nagy
misszionárius pápával, a Redemptoris missio enciklika szerzőjével a népek evangelizálása
végtelen területén.
II. János Pál pápa három alkalommal kereste fel Szlovákiát.
Amikor a kommunizmus bukása után találkoztunk, örömmel üdvözöltük egymást. Érdekes,
hogy ugyanazokat a szavakat ejtettük ki: „Isten a történelem ura!” – nyilatkozta Tomko
bíboros.
Végül a szlovák főpásztor 2005. április másodikát idézi fel, amikor
búcsút vett a már elhunyt pápától. Lerótta tiszteletét a történelem e nagy alakja
előtt, akinek arcán, a fájdalom ágyán kiterítve, a halál fenséges békéje tükröződött.
Még ma is fúj az a szellő, amely csodálatos módon forgatta az evangéliumos könyv lapjait
II. János Pál koporsóján. Műve fennmarad és gyümölcsöket terem: Péter tovább él utódaiban,
mint ahogy Krisztus él egyházában – fejezte be II. János Pálra való visszaemlékezését
Jozef Tomko szlovák bíboros.