A II. vatikáni zsinat a harmadik évezred iránytűje – P. Dariusz Kowalczyk SJ sorozata
11. rész: Gaudium et spes (4)

A papoknak távol kellene maradniuk a politikától. Igaz ez vagy nem? A környezettől függ. Az Egyházi Törvénykönyv azt javasolja a klerikusoknak, hogy „politikai pártokban vagy szakszervezetek vezetésében tevékeny részt ne vállaljanak” (287. kánon). Ha azonban a „politikát” úgy értelmezik, mint a közjóra való törekedést, akkor világos, hogy ilyen értelmezésben a papok érdeklődésének tárgyát kell képeznie.

Mindenesetre érvényes marad az az alapelv, amelyet a „Gaudium et spes” fogalmazott meg: „Az egyház…semmiképpen sem keveredik össze a politikai közösséggel, s nem is kötődik semmiféle politikai rendszerhez” (76). Valóban, az egyház küldetése túlmutat bármiféle politikai távlaton.

A zsinati konstitúció kiemeli, hogy „a politikai közösség és az egyház a maguk területén függetlenek egymástól és autonómiájuk van” (76). Ezzel egyidejűleg azonban megjegyzi, hogy mind a kettő ugyanazokat az embereket szolgálja. Másrészt a katolikus világi hívek különböző politikai pártokhoz tartoznak.

Ma a problémát azonban nem a papoknak a politikai életben való részvétele jelenti, hanem az, hogy kevés azoknak a keresztény politikusoknak a száma, akik mind professzionálisan, mind erkölcsileg el tudják magukat kötelezni keresztényként a politikai életben. A zsinati tanításból világosan következik, hogy a világi híveknek nem kellene lemondaniuk a politikai tevékenységről. Sőt, éppen ők kaptak meghívást arra, hogy jelen legyenek a különböző politikai struktúrákban, azzal a feltétellel, hogy következetesek maradnak hitükhöz.

Kívánatos, hogy amint a „Gaudium et spes” konstitúcióban olvassuk: „világosan különböztessék meg azt, amit a Krisztus-hívők egyénenként vagy közösségben mint keresztény lelkiismeretű állampolgárok a maguk nevében cselekszenek, attól, amit lelkipásztoraikkal együtt az egyház nevében cselekszenek”. Reméljük, hogy például az Európai Unió intézményeiben nem hiányoznak az olyan politikusok, akik képesek ennek az alapelvnek a gyakorlati megvalósítására – írja zsinati sorozatának 11. részében P. Dariusz Kowalczyk SJ lengyel dogmatika professzor.

(vm)