A II. vatikáni zsinat a harmadik évezred iránytűje – P. Dariusz Kowalczyk SJ sorozata
10. rész: a kultúra

„Az emberi személy jellegzetes vonása, hogy csak kultúra által, azaz a természet javainak és értékeinek továbbfejlesztése által juthat el az igazi és teljes emberségre” (GS 53). A „Gaudium et spes” konstitúciónak ebből az állításából világosan látszik, hogy az evangélium mindig a kultúra által jut el az emberhez. „Az evangelizáció jelenti a minden kor kultúrájával való találkozást is” – hangsúlyozta II. János Pál.

A kultúra nélkül a hit elveszítené tartóoszlopát, ki lenne téve a remény szekularizációjának és annak, hogy azt politikai tartalommal töltik meg.

Ezért a zsinat felhívta rá a figyelmet, hogy mindazok, akik előbbre viszik az emberi közösség ügyét a kultúra terén, „azok Isten terve szerint nem csekély szolgálatot tesznek az egyházi közösségnek is” (GS 44).

A kultúrának is szüksége van azonban a hit tapasztalatára. Az istenire való nyitottság nélkül a kultúra ezoterizmussá vagy álkultúrává válik, amely kizárólag az anyagi nyereség felé irányul. Ennek a veszélynek a tudatában a „Gaudium et spes” megállapítja: „Krisztus jó híre állandóan megújítja a bűnbeesett ember életét és kultúráját (…). Ezáltal az egyház eleget tesz sajátos feladatának, sarkallva és gyarapítva ezzel az emberi kultúrát” (GS 58).

Sajnos azonnal a zsinat után, váratlanul kirobban a kultúra és a szokások forradalma, amelyet ’68-as forradalomnak neveznek, és amely jelentősen megváltoztatta azt a környezetet, amelyben a II. vatikáni zsinat lezajlott. A ’68-as hullám egyes szempontjai már letűntek, mások azonban, mint a szexuális szabadosság, az uralkodó mentalitás részét alkotják.

Ezek a változások, beleértve az utóbbi évtizedek ún. informatikai forradalmát is, egyáltalán nem teszik kevésbé időszerűvé a zsinat üzenetét a hit és a kultúra összefonódását illetően. Éppen ellenkezőleg, az egyháznak ma sokkal inkább, mint valaha, jelen kell lennie a kultúra területén, szövetségeseket keresve, hogy fel tudja tartóztatni az antikultúra különböző áramlatait.

(vm)