XVI. Benedek pápa 2010-es éve – interjú P. Federico Lombardi SJ szentszéki szóvivővel

Öt nemzetközi utazás, négy itáliai apostoli látogatás, egy Apostoli Buzdítás, egy konzisztórium, 45 általános kihallgatás, egy interjú-kötet. Néhány számadatot soroltunk fel XVI. Benedek pápa 2010-es apostoli tevékenységéről. Az elmúlt 12 hónap intenzív munkával telt el, nem hiányoztak a nehéz pillanatok sem. Ezt az évet a papok által elkövetett visszaélések botránya jellemezte, mint ahogy ezt a pápa a Római Kúria tagjaihoz intézett beszédében elismerte. Éppen ebből a fájdalmas eseményből kiindulva húzta meg az elmúlt év mérlegét rádiónknak adott interjújában P. Federico Lombardi SJ, szentszéki szóvivő, aki megállapította:

„Az idei év problémája nem egészen új keletű. Az Egyesült Államokban már tíz évvel ezelőtt nagy erővel a felszínre tört. Írországban is jelentkezett az elmúlt években. A pápa már 2009-ben néhány ír püspökkel együtt szembenézett a kérdéssel. A Szentatya akkor bejelentette, hogy a témára vonatkozóan levelet intéz majd az írországi katolikusokhoz. Ebben az évben azonban valóban más európai országokban is felmerült a probléma, jelentős visszhangot és megdöbbenést keltve. A pápa számos tettel és megnyilvánulással válaszolt a jelenségre, példaadó módon, megmutatva, hogy hogyan, milyen lelkülettel kell szembenézni ezzel a problémával. Több alkalommal is meghallgatta az áldozatokat, példát adva a meghallgatás, a megértés, a szenvedésükben való részvétel magatartásáról.

Sok esetben felszólította az egyházat a mély megújulásra, mint például a papság évének lezárásakor mondott beszédében, amely mindenkit mélyen megérintett. Bátorítást adott mindazoknak, akik elkötelezték magukat a megelőzés és a sebek meggyógyítása terén – mondta interjújában P. Lombardi. Hozzátette, hogy helyes úton haladunk a botrány drámájának leküzdéséhez. Ez a botrány sok személyt mélyen megsebzett, de úgy kell tekintenünk, mint alkalmat a megújuláshoz, ahhoz, hogy képesek legyünk mások meghallgatására, hogy mélyen elgondolkozzunk az érintett témákról. Nem pusztán a papság életszentségéről, hanem az olyan kérdésekről is, mint a szexualitás, a személy tiszteletben tartása napjainkban, amikor gyakran hiányzik ez a tisztelet éppen a szexualitást és az érzelmi szférát illetően. Ebből a nagy drámából, remélhetőleg a megújulás lendülete fakad az egyház számára, valamint mélyebb elkötelezettség az emberi méltóság, az élet szent mivolta szolgálatában.

A keresztényüldözés témájáról szólva P. Lombardi utalt rá, hogy elsősorban a Közel-Kelet országaira gondolunk, holott a világ számos részén jelen vannak ezek a problémák. Példaként említette Indiát, a Fülöp-szigeteket és Ázsia egyéb területeit. Az utóbbi hónapokban különösen nagy fájdalmat okozott az, hogy korlátozták a kínai hívek vallás- és lelkiismereti szabadságát. Ezzel kapcsolatban a vatikáni hatóságok fontos és nagyon világos megnyilatkozásban fejtették ki álláspontjukat. A

pápa békevilágnapra írt üzenete azonban arra buzdít, hogy látóhatárunkat szélesítsük ki a nyugati, szekularizált társadalmakra is. A kereszténygyűlölet témája most először került szóba a Római Kúrián és olyan jelenségről van szó, amely érinti a mi országainkat és kultúráinkat is. Jelen van az a kísértés, hogy a keresztény vallást a közélet peremére szorítsák, különös tekintettel a keresztény jelképekre és a keresztény élet kifejezéseire. A Szentatya Egyesült Királyságban tett látogatásának egyik legjelentősebb üzenete éppen az volt: erőteljesen le kell szögezni, hogy a világ minden részén joga van a híveknek keresztény hitük kifejezett és szabad gyakorlásához, a szekularizált országokban is.

A végéhez közeledő év fontos eseményei közül P. Lombardi kiemelte még a Közel-kelettel foglalkozó püspöki szinódust, amely a nehézségek ellenére a remény jele volt. Sajnálatos módon a szinódust követően sem szűntek meg a keresztényellenes erőszakos tettek, mint például a bagdadi templom elleni merénylet. A püspöki összejövetel azonban megmutatta a Közel-Kelet egyházának életerejét, elkötelezettségét, a különböző rítust követő keresztények tevékeny tanúságtételét.

XVI. Benedek pápa öt külföldi utazása közül a szentszéki szóvivő az Egyesült Királyságban tett hivatalos látogatásra utalt, amelynek jelentőségteljes mozzanata volt John Henry Newman bíboros boldoggá avatása. Newman alakja kulcsfontosságú a pápa számára, mivel megtestesíti a hit és az értelem, valamint a lelkiség összhangját. A Római Kúriához intézett év végi beszédében a Szentatya kiemelte, hogy mit jelentett Boldog Newman bíboros számára a lelkiismeret, mint vezető szempont az igazság keresésében. Az angol nyelvű világ, de az egész egyetemes egyház számára, a pápa példaként mutatta fel Newman bíboros ragyogó alakját, mivel ma is szüntelenül el kell köteleznünk magunkat a kulturális, vallási és spirituális párbeszédben.

A 2010-es év újdonságai közé tartozik az Új Evangelizáció dikasztériumának felállítása. Világos üzenetről van szó: az evangélium hirdetése az egyház küldetésében minden időkben, a nehézségek közepette is fontos prioritás. A „pogányok udvara” olyan fórum, ahol korunk embereit szólítjuk meg.

P. Lombardi „A világ világossága” c. interjúkötetet bemutatásakor a kommunikációs bátorság tettének nevezte. Most megállapította, hogy az idő múlásával XVI. Benedek egyre több sajátos jellemzőjét fedezzük fel a kommunikáció terén. Volt, aki azt hitte, hogy ez a pápa kevésbé tud kapcsolatot teremteni elődjéhez viszonyítva. Valójában sajátos új közlési formulákat talál az evangélium hirdetésére.

Gondoljunk például „A názáreti Jézus” c. könyvére, amelynek várjuk második, majd remélhetőleg harmadik kötetét is. Teológiai-spirituális könyv, amelyet személyesen egy teológus pápa írt. Ez a nemrégen megjelent interjúkötet szintén újdonság. Jelen vannak azonban a klasszikus formák is, mint a homíliák, a katekézisek és a beszédek. XVI. Benedek homíliái különösen nagymértékben járulnak hozzá korunk egyházában a teológiai és spirituális szintézishez. A pápa a homiletika mestere az egész egyház számára – fejezte be rádiónknak adott interjúját P. Federico Lombardi SJ, szentszéki szóvivő.

(vm)