A mindennapi kenyér a nélkülözőknek – I. Bartolomeosz konstantinápolyi ortodox pátriárka karácsonyi üzenete

A konstantinápolyi ökumenikus pátriárka ezekkel az emelkedett szavakkal kezdi üzenetét: „A Betlehemben született Üdvözítő Krisztus kegyelme, békéje és irgalma legyen veletek. Ebben a pénzügyi, társadalmi, morális és főként spirituális válság miatt komorrá lett mai világban, a tehetetlenség, a keserűség, a szorongás és a jövőtől való félelem légkörében, az egyház hangja édesen csendül fel: Jöjjetek hívő emberek, emeljük fel szívünket az isteni dolgok felé és szemléljük a mennyei készséget, amely a magasból Betlehemben leszállt közénk.”

A keresztények töretlen hite szerint Isten nem egyszerű és közönyös szemlélője az emberiség zarándokútjának. Terve öröktől fogva az volt, hogy egyszülött Fia megtestesüljön közöttünk és végtelen szeretetből magára vállalja emberi természetünket, amelyet azért teremtett, hogy isteni természetének részévé tegye. Ez volt Isten terve már Ádám és Éva teremtése előtt, az ő bukásuk után pedig a Megtestesülés által magához ölelte a kereszthalált és a feltámadást, hogy véglegesen elűzze az emberi természetbe befészkelt bűnt és a halált, és így az emberiség élvezhesse az Atya örökségének teljességét.

A karácsonykor megjelenő isteni készség azonban nemcsak az örök dolgokra vonatkozik, hanem földi zarándokutunk szempontjait is érinti. Krisztus azért jött a világra, hogy terjessze Isten Országának örömhírét, hogy meggyógyítsa az emberi gyöngeséget. Csodálatosan táplálta azokat, akik hallgatták szavait, gyógyította a betegeket, megszabadította az ördögtől megszállottakat, feltámasztotta a halottakat, védte a kiszolgáltatottakat és az elhagyottakat, elmarasztalta a jogtalanul meggazdagodottakat, a szegények iránti érzéketlenséget, a képmutatást az emberi kapcsolatokban. Feláldozta önmagát és önkéntesen kiüresítette saját magát mások üdvösségére.

I. Bartolomeosz konstantinápolyi pátriárka így folytatja gondolatait: „Ebben az évben talán elsősorban erre a szempontra kellene helyezni az isteni megtestesülés üzenetét. Hányan vannak azok, ismerőseink, barátaink, akik rettenetes próbának vannak kitéve a jelenlegi gazdasági válság miatt, hányan elveszítették munkahelyüket, elszegényedtek, nincs fedél a fejük felett, mennyi fiatalnak összetörték az álmait. Betlehem neve azt jelenti, hogy a „kenyér háza”. Számunkra, keresztények számára Betlehem a pólyába takart kisded alakjában az „igazi kenyeret” jelenti, ám utal a mindennapi kenyérre is, mindarra, ami elengedhetetlenül fontos életünk fenntartására. Itt az ideje, hogy az evangéliumi üzenetet illő felelősségtudattal a gyakorlati életre is alkalmazzuk. Itt az ideje, hogy Jakab apostol világos és pontos szavait megvalósítsuk: tettekkel mutassuk meg hitünket.

I. Bartolomeosz konstantinápolyi ortodox pátriárka karácsonyi üzenetét ezekkel a szavakkal zárta: „Erről a szent és misztikus székhelyről, Krisztus szegényeinek egyházából, az ökumenikus pátriárkátus minden hívőjének ezt hirdetjük, kérjük számára az isteni készséget és Isten Egyszülött Fiának kegyelmét, aki Megtestesült a Szentlélek és Szűz Mária által a mi üdvösségünkért.
(ik)