Karácsony Betlehemben – Jeruzsálemből Berényi László osztotta meg velünk élményeit

Szentestén élő kapcsolatot teremtettünk a környező országokban élő magyar hívekkel, most pedig, december 26-án, Szent Család vasárnapján útnak indultunk, hogy meglátogassuk a világ különböző pontjain élő magyarokat. Eljutottunk a Szentföldre, Jeruzsálembe, ahol Berényi Lászlóhoz kopogtattunk be. Dubaiban Papp Dóra nyitott ajtót nekünk. Johannesburgban Takács Terézzel találkoztunk, majd Izlandon Maurizio Tani fogadott bennünket. Arról kérdeztük őket, hogyan ünneplik Jézus születését, a Karácsonyt ezekben a távoli országokban.

Berényi László teológus, a jeruzsálemi Héber Egyetem nemzetközi intézetének diákja több éve él a Szentföldön tanulmányai miatt. Beszámolójában elmeséli azt a különleges Karácsonyt, amelyet Betlehemben, a Születés-barlangnál él át a keresztény ember.

„Már a karácsonyi ünnep előtti napokban, hetekben érezni lehet, hogy a Jeruzsálem-Betlehem régió súlypontja egyre inkább Betlehembe, a Születés Bazilikája köré helyeződik át. A szeptemberi, októberi és november eleji zarándokszezont követően decemberben ismételten keresztények tízezrei döntenek úgy, hogy személyesen is felkeresik Betlehemet, Dávid városát, ahol Jézus megszületett. Bet-lehem, héberül annyit jelent, hogy a „kenyér háza, s ez mélyen kifejezi azt a titkot, amelyet az ideérkező zarándokok a valós, fizikai környezetbe belépve is igyekszenek szemlélni, s mind közelebbről, megsejteni. Sokakat megérint a táj egyedi légköre, a kissé kies, kopár dombos vidék, mely átöleli a magasan fekvő várost.

Az itteni éghajlati klímából, valamint a Szentföldön domináns zsidó és muszlim vallási kultúrából fakadóan bizony eléggé megtörik az európai, vagy a nyugati világ többségében megszokott karácsonyi összképünk. A szállingó hóban lépdelő csizmák helyett, főleg kellemes napsütés közepette, rövid ujjú pólókban sétáló embereket látni. Néhány keresztény negyedtől eltekintve, az utcákon, piacokon nyoma sincs a karácsonyi hangulatnak, nem hallani karácsonyi slágereket, s nyilvános helyeken szinte sehol nem találunk díszített fenyőfákat. Az utóbbi években, főként a Születés Bazilika környékén a helyi keresztények próbálják azért a lehetőségeikhez mérten láthatóvá és érezhetővé tenni a karácsonyt megelőző időszakban ezen ünnep jelentőségét. Azt hiszem ugyanakkor, hogy ezeknek a klasszikus formáknak a hiánya itt a Szentföldön segítség is lehet abban, hogy sokkal tudatosabban figyeljünk a karácsony valódi lényegére, mégpedig arra, hogy Jézusban Isten emberré lett. Kétezer évvel ezelőtt végtelen egyszerűséggel, minden emberi üdvrivalgástól mentesen lépett be Isten a történelembe, és vált eggyé Jézuson keresztül az egész emberiséggel, így minden ma élő emberrel is függetlenül azok vallási vagy világnézeti meggyőződéstől.

December 24-én a Jeruzsálemben élő keresztények közül sokan döntenek úgy, hogy gyalogosan mennek át Betlehembe. Tavaly magam is gyalog tettem meg ezt a körülbelül három órás, hosszabb sétának is mondható utat. A huszonnégy fokos napsütésben megérkezve Betlehembe, átlépve a katonai ellenőrző ponton, egyszerűen csak figyeltem az embereket: az éppen szolgáló izraeli katonákat, az iskolából hazamenő muszlim gyerekeket… és azon elmélkedtem, hogy Jézus, aki valamilyen módon belépett nemcsak a történelembe, de az én személyes életembe is, ezekért a katonákért és muszlim diákokért is éppúgy emberré lett. A Születés Bazilika felé, az egyik nagyobb mező mellett elhaladva egy hatalmas birkanyájba is belebotlottunk, melyet kinézetre egy helyi születésű beduin pásztor terelgetett. A tekintete azóta is itt él bennem.

Ezen a napon, a bazilika körüli térre megérkezve már kora reggeltől különböző programok, kórusok, helyi édességeket és különlegességeket kínáló árusok fogadják az ideérkező zarándokokat. Az itt élő keresztény fiatalok egyik legmeghatározóbb fóruma, a cserkészet sem hiányozhat természetesen az ünnepi hangulat megteremtésében, akiknek számos csoportja vonul fel nem spórolva a különböző hangszerek széles repertoárjával, de ugyanúgy jelen vannak más, akár nemzetközi közösségek is. A nap folyamán, számos nyelven vannak szentmisék a különböző zarándokcsoportok számára. A liturgiákat csak késő estétől, limitált számú csoportok tudják közvetlenül a Születés Barlangjában ünnepelni. Azonban az ortodoxok által fenntartott, magát a Születés Barlangját átölelő bazilikához közvetlenül kapcsolódik a latin-rítusú Szent Katalin bazilika, amely többezer ember befogadására is képes, és itt a nap folyamán általában óránként van lehetőség arra, hogy szentmisén vegyenek részt az ideérkezők. Fouad Twal jeruzsálemi pátriárka itt mutatja be az ünnepi éjféli misét is. Mindezen túl december 24-én és 25-én külön sátrakat is állítanak fel szintén liturgikus célokra. December 25-én reggel a Születés Barlangot a szentföldi nuncius számára és egy kisebb, meghívott csoport számára tartják fenn, hogy közösen vegyenek részt az ünnepi szentmisén. Különös ajándék volt, hogy tavaly magam is részt vehettem ezen.

Sajátos élmény lemenni ezekben a napokban, a Bazilikától kissé távolabb eső Pásztorok Mezejére, amely a Bazilika beépített környezetéhez képest sokkal hűebben adja vissza azt hogy milyen is lehetett Betlehem külvárosi része kétezer évvel ezelőtt. Az ott található kétezer éves barlangok egyikében volt alkalmam tavaly a karácsonyi éjféli szentmisét megünnepelni. Sajátos erővel járt át, hogy itt, talán egy ilyen barlangban született meg Jézus, válik most jelenvalóvá a szentmisében és hív meg arra, hogy újra és újra megszülessen köztünk, a kölcsönös szeretetre épülő családjainkban, közösségeinkben.”