Karácsony a Fülöp-szigeteken – Pintér Gábor atya, a manilai apostoli nunciatúra első tanácsosának tudósítása

Az elmúlt napokban képzeletbeli körutazást tettünk a Magyarországgal határos nemzetekben, illetve távoli vidékeken, hogy a rádió hullámain keresztül összekapcsoljuk a magyar híveket és bepillantást nyerjünk más népek ünneplésébe. Pintér Gábor atya, a manilai apostoli nunciatúra első titkára még szenteste előtt küldte el tudósítását a Fülöp-szigetekről, beszámolva a katolikus ország adventi készülődéséről, a lakosság mély hitéről, amelyet teljesen magától értetődően a közéletben is megvall és gyakorol.

Sajnos idén Jézus születésének csöndjét bombarobbanás törte meg az ázsiai szigetország déli részén egy katolikus templomban, a szentmise bemutatása közben. A merényletnek az eddigi jelentések szerint 11 sérültje van. A pápa vasárnap aggodalmának adott hangot a keresztényüldözés újabb erőszakos megnyilvánulása miatt. December 25-én a 65 nyelv között filippínó köszöntése is elhangzott.

Pintér Gábor atya nunciatúrai tanácsos a következő tudósítást küldte Manilából:

Számos trópusi éghajlaton töltött esztendő után úgy gondolom, hogy mi európaiak talán sohasem tudjuk megszokni a hosszú éjszakák nélküli adventet, a hideg és hó nélküli karácsonyt – még ha kellemes is ... Az Egyenlítőhöz közeli Fülöp-szigeteken ragyogó napsütésben és +30 fokos melegben ünnepeljük a Karácsonyt.

Ám, ha az időjárás nem is, az elképzelhetetlen mennyiségű karácsonyi díszítés a házakon, utcákon, áruházakon és templomokon, a sokszínűen tündöklő lámpafüzérektől roskadozó pálmafák és műanyag karácsonyfák, s a lézerfénybe öltöztetett épületek valódi ünnepi hangulatot teremtenek (még a kevésbé tehetősek számára is).

Adventben Manila utcáin járva egy pillanatra sem feledhetjük, hogy ez a 12 milliós metropolisz egy katolikus ország fővárosa – itt senkinek sem jut eszébe elrejteni a karácsonyi örömhír lényegét: az Isten emberré lett és közénk jött. Ezt a felhőkarcolók hatalmas üvegfalain különleges fénycső-kompozíciók ábrázolják; a szállodák, bevásárló központok, bankok, középületek a betlehemi barlangot ezernyi módon megjelenítő művészi alkotásokkal versenyeznek, sokszor ember nagyságú szoborcsoportok mutatják be az Istengyermek születését. Az idén egyébként ezek közül láthatunk egyet a vatikáni Szent Péter téren is.

A filippínók, akiknek vallásossága szinte már legendás, természetesen lélekben is felkészülnek az ünnepre. Habár itt ismeretlenek a Közép-Európában igen kedvelt hajnali, „rorate” misék, egy másik nagyon régi hagyomány felrázza szinte az egész országot. December 16-tól kezdve kilenc napon át úgynevezett „simbang gabi”, vagyis éjjeli szentmiséket tartanak hajnali 3-4 óra tájban, melyeket – mintegy elővételezve a karácsonyi liturgia hangulatát – a legteljesebb örömben ünnepelnek. A szentmise után szeretetvendégségre hívnak mindenkit, majd tűzijátékkal kezdik a napot. A furcsának tűnő korai időpont ellenére olyan tömegek vesznek részt ezeken a szentmiséken, hogy sokszor még a templomok előtti tereken sem lehetne egy tűt leejteni.

Az itteni Szenteste rendje érdekes módon eltér a latin vagy angolszász hagyományoktól, s inkább hasonít a Magyarországon is követett szokásokhoz. Délután elcsendesülnek az egyébként megállás nélkül nyüzsgő városok és falvak. Este 6-7 óra körül ünnepi asztalnál gyűlik össze minden család. Rizslisztből készült spagettit esznek, mely zöldségekkel és rákocskákkal van átsütve; majd sült malacot vagy főtt sonkát fogyasztanak az elmaradhatatlan rizzsel; végül ázsiai fűszerekkel ízesített, igen édes rizstortával fejezik be a vacsorát. Ezután közös ima, éneklés, az ajándékok átadása és beszélgetés következik, amíg mindenki el nem indul az éjféli misére.

A forró és párás Manilából minden hallgatónak kívánok Boldog Karácsonyt, mely filippínó nyelven így hangzik: „Maligayang Pasko!”

Pintér Gábor atya, a manilai nunciatúra első tanácsosának tudósítása

(vm)