„A vallásszabadság a béke útja” – bemutatták XVI. Benedek pápa 2011-es újévi békeüzenetét

December 16-án, csütörtökön délelőtt fél 12-kor a Szentszék sajtótermében bemutatták a Szentatya üzenetét, amelyet a 44. békevilágnapra írt és amelyet 2011. január elsején ünnepelünk.

Peter Turkson bíboros, a Iustitia et Pax Pápai Tanács elnöke felszólalásában elmondta, hogy a 15 pontból álló üzenet újévi jókívánságokkal kezdődik, bevezető utalással az iraki keresztények ellen elkövetett merényletre. Ezt követi az üzenet törzsrésze, amely elemzi a vallásszabadság jelentését, majd a befejező sorok a békét, mint Isten ajándékát és a jóakaratú emberek, elsősorban a hívek munkájának eredményét mutatják be.

A pápa nem pusztán azért választotta üzenete témájául a vallásszabadságot, mert ez egyben az egyház társadalmi tanításának is középpontjában áll, hanem azért is, mert a vallásszabadsághoz való elidegeníthetetlen és egyetemes jogot továbbra is különféle veszélyek fenyegetik a világ számos részén. Ezek közé tartozik az agresszív szekularizmus, amely intoleráns Istennel és a vallás megnyilvánulásának minden formájával szemben, a vallási fundamentalizmus, a vallás politikai célokra való felhasználása, a kötelező államvallás, valamint a kulturális és vallási relativizmus, amely egyre nagyobb tért hódít napjainkban. Magát a globalizációt is gyakran arra használják fel, hogy szegényebbé tegyék az emberi kultúrát, intoleranciát szítsanak, tagadva a vallásszabadságot. A Szentatya újévi békeüzenetében arra mutat rá, hogy a vallásszabadság védelme napjaink multikulturális, sokvallású és szekularizált világában, a béke megóvásának egyik módja.

Peter Turkson bíboros ezután hangsúlyozta az üzenet időszerűségét. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, amelyet 1948-ban hirdettek ki, a tolerancia, a kölcsönös tisztelet, az igazságosság, a béke „magna chartája”. 18. cikke megállapítja: „Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát”.

XVI. Benedek pápa január elsejére, a 44. békevilágnapra írt üzenetében kifejti:
a vallásszabadság egyetemes jogának tagadásához kapcsolódó epizódok gyakran a kultúra, a politika, a vallás manipulálásán alapulnak. A vallásszabadságot olyan országokban is megsértik, amelyek jóváhagyták az ENSZ-nyilatkozatot. A vallásszabadság jogának tagadása elhomályosítja az emberre vonatkozó igazságot, megveti a személy méltóságát, veszélybe sodorja a többi jogot és végső fokon veszélyezteti a világ békéjét.

Az üzenet főbb témái közül Peter Turkson bíboros, a Iustitia et Pax Pápai Tanács elnöke kiemelte a vallásszabadság természetét. A vallásszabadság a személy méltóságában gyökerezik. Az ember meghívást kapott a transzcendenciára, a vallásszabadság pedig azt a képességét és vágyát fejezi ki, hogy törekedjen önmegvalósítására megnyílva Isten és embertársai felé. Kifejezi az élet értelmének keresését, valamint olyan értékek és alapelvek felfedezésére vezet el, amelyek mind az egyéni, mind a közösségi életet értelemmel töltik meg.

A vallásszabadsághoz való jogról szólva Turkson bíboros emlékeztetett rá, hogy az államok engedménye. Az egyház tanítása szerint a vallásszabadság a természetes erkölcsi törvényből, az emberi méltóságból fakad. Az állam és a közintézmények feladata, hogy elismerjék: ez a jog az embertől elválaszthatatlan, továbbá nélkülözhetetlen integritása és a béke szempontjából – olvassuk XVI. Benedek pápa újévi békeüzenetének 8. pontjában.

(vm)