Könyv jelent meg az Actio Catholica mozgalomról – Pákozdi István egyetemi lelkész ismertetője

Az embert egészséges büszkeség tölti el kiváló növendékei miatt. Tizenhárom évvel ezelőtt jelent meg egy volt egyetemistánk, Mózessy Gergely szakdolgozata: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében (A katolikus egyetemi lelkészségek története) – az Eötvös Lóránd Tudományegyetem hivatalos kiadványai között (1997-ben). A szerző azóta a székesfehérvári Püspökség Levéltárát, Gyűjteményi Központját igazgatja országos hírű tekintéllyel. Előadásokat tart, kiadványokat jelentet meg, az egyházmegye szellemi életének jelentős motorja. – Azután szintén egykori levéltáros szakon végzett diákunk, Lakatos Andor jelenleg kalocsai Levéltár-igazgató, országos felügyelő doktori disszertációja jelent meg a XIX. századi Haynald Lajos kalocsai érsekről. – Most pedig Gianone András gimnáziumi tanár doktori disszertációját olvashatjuk egy reprezentatív kötetben, amelynek címe: Az Actio Catholica története Magyarországon 1932-1948.

Egy méltatlanul a múlt feledésébe utalt katolikus intézmény történetét, kialakulását és megszűntetését mutatja be a kötet. Az Actio Catholica (AC) szervezete a II. Vatikáni Zsinatot megelőzően, szinte annak döntéseit elővételezve tevékenykedett a múlt század első felében Magyarországon is. Jelenleg Olaszországban ma is egy igen markáns katolikus szervezet, amely főként az ifjúság cselekvőkészségét fogja össze. X., XI. és XII. Piusz pápán kívül az őket megelőző XIII. Leó és a későbbi Boldog XXIII. János, meg II. János Pál is fontosnak tartották a keresztény tettek e munkáját, megnyilatkozásaikkal erősítették elterjedését. A betiltás előtt nálunk Magyarországon is szakosztályokban működött áthatva a kultúra, az erkölcs, a szociális és karitatív élet szinte minden területét. Kiadványai voltak, műsoraik, előadásaik, rendezvényeik tartották életben a katolikus cselekvést a mindennapokban. Éppen ezért indítottak pert ellene és tettek meg mindent a megszüntetéséért 1948-ban.

Szomorú karikatúra az a valóság, ami a diktatúra évtizedeiben lett a nevéből: a pártállam kihelyezett kontrollja, cenzúrája a katolikus sajtótermékek és az egyházi személyek külföldi kiutazásának, tartózkodásának a korlátozására.

A történész, Gianone András szorgalmas, pontos történelmi kutatása feltárta a szervezet igazi arcát és megírta eddig össze nem gyűjtött teljes, átfogó történetét. Műve az ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskolájának (Monográfiák 1) kiadványaként jelent meg. Igen gazdag függelék-anyag: dokumentumok, fényképek, táblázatok, az AC kiadványainak jegyzéke, bibliográfia és névmutató egészítik ki a leíró fejezeteket. A több mint négyszáz oldalas mű olvasmányosan, érdekfeszítően tárgyalja az AC küldetését, nagyszerűségét. Aki végig tanulmányozva ezt a pezsgő történelmet – annak ellenére, hogy az AC neve főként az idősebbekben a közelmúlt miatt rossz emlékeket idéz – arra a meggyőződésre juthat, hogy valami módon korunkban is folytatni kellene azt, amit ez az egyházi szervezet évtizedeken át tett a magyar egyház és a magyar társadalom javára!