„A Torinói Lepel témája kétezer éve aktuális” – interjú Pályi Gyula professzorral
Pályi Gyula - a Modenai
és Reggio Emíliai Egyetemen az általános és szervetlen kémia professzora, az Olasz
Tudományos Akadémia Tagja felkereste stúdiónkat, hogy bemutassa a napokban megjelent,
„A Torinói Lepel” c. könyvét. Megkérdeztük tőle, hogy mint vegyészprofesszornak, hogyan
jutott eszébe ezzel a témával foglalkoznia?
- A téma régóta érdekel és megfigyeltem,
a Lepelről szóló cikkek, könyvek jó része olyanok tollából kerül ki, akik nem a természettudományok
területén dolgoznak. E területen a gondolkodásmód kissé különbözik a szokásostól,
sokkal nagyobb szerepük van a tényeknek és kevesebb a spekulációknak. Úgy gondolom,
egy ilyen megközelítés nagymértékben segíti az Olvasó vélemény formálását, ezért vállalkoztam
erre a munkára.
- Miért aktuális ma is ez a téma? - Ez a téma már kétezer
éve aktuális, de mióta a XIX. század végen felfedezték, hogy a Lepel képe fotográfiai
negatív jellegű az érdeklődés hatalmas mértékben megnőtt. A modern ember gondolkodása
sokkal inkább vonzódik a konkrétumokhoz és az, hogy Jézus Krisztustól egy HITELES
tárgyi emlék maradhatott, hallatlan jelentőségű. Aktualitását csak fokozza az egyre
agresszívebben terjedő ateista világszemlélet.
- Miben különbözik az Ön könyve
az eddig megjelent számos kiadványtól? - Több szempontból. Egyrészt igyekeztem
a véleményeket semlegesen tálalni, a végső állásfoglalást az Olvasóra hagyva. A könyvek
nagy része vagy a Lepel hamisítvány voltát, vagy a hitelességet igyekszik bizonyítani.
Én csak a tényeket sorolom fel és minimális interpretációt nyújtok. Másrészt magyar
nyelven ugyan van több könyv is a Lepel problémáiról, de ezek részben nem természettudósok
művei, részben pedig viszonylag régiek, mint például Víz László kiváló könyve, de
e szerző halálával az újabb adatok beillesztésének lehetősége megszűnt. Harmadrészt,
én – foglalkozásomból kifolyólag - igyekeztem háttéranyagot nyújtani a természettudományos
vizsgálatok mélyebb megértéséhez. Végül, negyedrészt, könyvemben részletesen kitérek
a Lepel történetének magyar vonatkozásaira, amelyek egyik legnagyobb uralkodónk, Árpád
házi III. Béla és családja körül sűrűsödnek.
- További tervei? - A könyv
az olasz Nemzeti Tudományos, Irodalmi es Művészeti Akadémia (Accademia Nazionale di
Scienze, Lettere ed Arti) védnökségével jelenik meg. Az Akadémia angolul és olaszul
is meg akarja jelentetni, erre a célra viszont nem akarom lefordítani, vagy lefordíttatni,
hanem újból és újból át szándékozom írni, mindig a legújabb kutatási eredmények figyelembevételével.
-
Mik a végkövetkeztetései? - Mindenekelőtt világosan ki kell jelenteni, hogy a Torinói
Lepel hitelessége mellett, vagyis amellett, hogy ez a kendő valóban Jézus Krisztus
halotti leple volt több bizonyíték szól, mint ellene. Ugyanakkor a téma nem tekinthető
lezártnak, nem véletlen, hogy ebben az ügyben az Egyház még nem mondta ki a végső
szót. Ugyanakkor állandóan figyelembe kell vennünk, hogy ha kétségtelenül bebizonyosodik,
hogy a Lepel Jézus Krisztus személyéhez köthető, ennek világtörténelmi jelentősége
van. A tét óriási és lelkesítő, érdemes érte sokat dolgozni. Megjegyzendő, hogy egyesek
a természettudományos fejlődést a vallásos hit ellentéteként igyekeznek beállítani.
A sors humora, hogy amint újabb és újabb felfedezések eredményeit próbálják ki a Lepel
vizsgálatában, a hitelesség annál valószínűbbnek tűnik. Ez egyrészt a témát még érdekesebbé
teszi, másrészt elgondolkodtat, hogy talán mégiscsak van Valaki, aki a végső szót
kimondja.
Itt hívjuk fel hallgatóink figyelmét, hogy a győri Szent Kamillus
plébánián november 19-én, pénteken fél 6-kor zenés áhítattal kezdődik az a szentmisével
egybekötött ünnepség, amelyen bemutatják a Torinói Lepel tökéletes másolatát. Hat
órakor Pápai Lajos megyéspüspök koncelebrált szentmisét mutat be. Az ünnepség idején
a Lepel másolatát a templomtérben állítják ki, majd a bemutatás után végleges helyén,
a plébánia folyosóján lesz mindenki számára megtekinthető – olvassuk a győri egyházmegye
honlapján.