„Az Új Evangelizáció dikasztériuma az egész világnak szól, különös tekintettel a nyugati országokra” – a pápa és az újságírók beszélgetése szombaton, a Spanyolország felé tartó repülőgépen

Az immár hagyományos „égi” sajtókonferenciát bevezető szavaiban P. Lombardi szentszéki szóvivő a mostani pápai út különleges jelentőségére utalt, amelyet az is jól jelez, hogy a látogatást több mint 3000 újságíró követi az egyes helyszínekről. A Szentatya közvetlen kíséretében 61 tudósító tartózkodik, 16-an közülük spanyolok. A galíciai illetve katalán helyi televízió az egész pápalátogatást élőben közvetíti.

A pápához intézett kérdések közül most azt emeljük ki, amely a nemrégen létrehozott, az új evangelizációt szolgáló pápai tanács témájával foglalkozott. A kérdés így hangzott:
„Ezekben a hónapokban kezdi meg munkáját az „új evangelizáció” új dikasztériuma. Sokan feltették a kérdést, hogy talán nem éppen Spanyolországra gondolt-e a pápa, amikor létrehozta a tanácsot. Spanyolországban ugyanis egyre jobban terjed a szekularizáció, és rohamosan csökken a vallásgyakorlat”.

A pápa válaszában megállapította: „Ezzel a dikasztériummal önmagában véve az egész világra gondoltam, mivel egyetemes a gondolkodás új formája, az, hogy nehéz a Szentírás és a teológia fogalmai szerint gondolkozni. Természetesen azonban van egy központ és ez a nyugati világ szekularizmusával együtt. A hitnek megújulásra van szüksége a folytonossághoz, ahhoz, hogy válaszolni tudjon az elvilágiasodás kihívásaira.

Nyugaton minden nagy ország sajátosan éli meg ezt a problémát: láttuk ennek példáit az utazások során Franciaországban, a Cseh Köztársaságban, az Egyesült Királyságban, ahol mindenütt jelen van sajátos módon minden nemzetben, minden történelemben ugyanaz a probléma. Ez erőteljesen jellemzi Spanyolországot is. Spanyolország egyrészt mindig a hit megújulásának országa volt. Gondoljunk csak arra, hogy a katolicizmus újjászületése a modern korban mindenekelőtt Spanyolországnak köszönhetően következik be. Loyolai Szent Ignác, Avilai Szent Teréz és Keresztes Szent János valóban megújították a katolicizmust és kialakították a modern katolicizmus arculatát.

De az is igaz, hogy Spanyolországban megszületett egyfajta laicitás, egyházellenesség, erőteljes és agresszív szekularizáció, mint ahogy ezt éppen a harmincas években láttuk. Ez a vita, ez az összecsapás az egyformán erőteljes hit és modernség között, ma ismét megvalósul Spanyolországban: ezért a hit és a találkozás – nem összecsapás, hanem találkozás jövője a hit és a laicitás között központi helyet foglal el a spanyol kultúrában is. Ebben az értelemben minden nagy nyugati országra gondoltam, de elsősorban Spanyolországra – hangzott XVI. Benedek válasza.

Jövőre, a madridi Ifjúsági Világtalálkozó alkalmából a pápa harmadszor keresi majd fel Spanyolországot, ami nem mondható el egyetlen országról sem. Mi ennek a kiváltságnak az oka? A szeretet vagy egy inkább egy sajátos aggodalom jele? – tették fel a kérdést az újságírók a pápának, aki így válaszolt:

„Természetesen a szeretet jele. Mondhatnánk, hogy véletlenül jövök harmadszor Spanyolországba. Az első a családok nagy, nemzetközi találkozója volt Valenciában. Hogyan is maradhatna távol a pápa, amikor a világ családjai találkoznak? Jövőre a világ ifjúsága találkozik Madridban: a pápa nem hiányozhat erről az eseményről. Végül most ünnepeljük a Szent Jakab évet, illetve több mint 100 év után sor kerül a barcelonai Sagrada Família templom felszentelésére: hogyan is maradhatna távol a pápa?

Ezek az alkalmak tehát kihívások, szükséges, hogy ott legyünk. De éppen az a tény, hogy pontosan Spanyolországban annyi alkalom összpontosul, azt mutatja, hogy egy dinamikus, erőteljes hittel teli országról van szó. A hit válaszol a kihívásokra, amelyek szintén jelen vannak Spanyolországban. Tehát mondjuk azt, hogy a véletlen hozta így, hogy eljöjjek, de ez a véletlen mélyebb valóságra utal: a hit erejére a hit kihívásainak erejére.

(vm)