„Az állam védelmezze határozottan az egy férfi és egy nő közötti házasságon alapuló családot” – hangsúlyozta homíliájában a pápa a Sagrada Família templom felszentelésekor

Vasárnap délelőtt 10 órakor a Szentatya katalán nyelven kezdte meg a liturgiát. A pápát érkezésekor a 600 fős kórus a Tu es Petrus énekkel, a hívek pedig lelkes tapssal köszöntötték.

A szentmisén 1100 bíboros, püspök és pap koncelebrált, jelen volt 450 szerzetes és szerzetesnő valamint a barcelonai plébániák 2100 híve. A templomba az ünnepélyes pápai szertartásra 6.900 személyt engedtek be, míg a liturgiát 36 ezren követték a templom előtti téren elhelyezett 33 óriáskivetítőn.

Az eseményre több mint 20 ezer rendőrt és biztonsági embert mozgósítottak. A királyi páron kívül jelen voltak a katalán polgári hatóságok képviselői, a katalán nemzetgyűlés elnöke és a városi közméltóságok.

Rendkívül nagy számban vettek részt a szertartáson kisgyermekes családok, akik az ország minden részéről érkeztek. A hívek között sokan jelen voltak azok is, akik 1982-ben II. János Pál pápát fogadták Katalónia történelmi székhelyén.

A barcelonai bazilika megálmodója meg akarta mutatni a világnak az Isten színe előtt megélt szeretetet, munkát és szolgálatot, mint ahogy azt a názáreti Szent Család megélte - mondta homíliájában a pápa. A több mint 100 éve épülő és még mindig befejezetlen templom történetének jelentős pillanatához érkezett.

XVI. Benedek megemlékezett mindazokról, akik ezt a művet kezdeményezték és megvalósulásához hozzájárultak: az építészmérnököktől kezdve a kőművesekig. Kiemelte Antoni Gaudí zseniális építész és következetes keresztény alakját. Hitének fáklyája haláláig lángolt, életét nagy méltósággal és egyszerűségben élte le. A mostani esemény egyben csúcspontja a katalán föld történelmének, amely főleg a XIX. század végétől számos keresztény szentet, rendalapítót, vértanút és költőt adott a világnak.

A pápa külön kifejezte örömét, hogy ez a szent épület a kezdetektől fogva szorosan kapcsolódik Szent József alakjához. Meghatotta az a bizonyosság, amellyel Gaudí, maradéktalanul bízva az isteni Gondviselésben, a nehézségek ellenére kijelentette: „Szent József fejezi majd be a templomot”. Ezért nem mellékes az a tény, hogy egy olyan pápa szenteli fel a templomot, akinek keresztneve József – mondta a Szentatya.

Ez a templom a láthatatlan Isten látható jele, akinek dicsőségét kifejezik ezek a tornyok, felfelé törve irányt mutatnak az abszolút világosság felé.

Gaudí három nagy könyvből merítette ihletét: a természet, a Szentírás és a liturgia könyvéből. A világ valóságát ezáltal az üdvtörténethez kapcsolta. Az épületben felhasználta a szent köveket, a fákat, az emberi életet, hogy az egész teremtett világ összhangban dicsőítse Istent. Ugyanakkor az emberek elé állította Isten misztériumát, amelyet Jézus Krisztus születésében, kínszenvedésében, halálában és feltámadásában nyilatkoztatott ki. Ezáltal zseniálisan együttműködött a világban gyökerező emberi lelkiismeret formálásában, amely nyitott Istenre, és amelyet Krisztus ragyog be és szentel meg.

Megvalósította napjaink egyik legfontosabb feladatát, ami nem más, mint az emberi és a keresztény lelkiismeret különválásának megszüntetése. Gaudí mindezt nem szavakkal, hanem kövekkel, vonalakkal, felületekkel és magasságokkal, csúcsokkal fejezte ki. A szépség az ember nagy szükséglete: az a gyökér, amelyből kinő a béke törzse és a remény gyümölcse. A szépség kinyilvánítja Istent, szabadságra szólít fel és leküzdi az önzést.

Feladatunk, hogy megmutassuk mindenkinek: Isten a béke, a szabadság, az egyetértés Istene, nem pedig az erőszaké, a kényszeré, a meg nem értésé. Gaudí azt mutatta meg művével, hogy Isten az ember egyetlen mércéje. Az igazi eredetiség titka, hogy visszatérünk a kezdetekhez, ami Isten.

A názáreti Szent Családra utalva a pápa kifejtette: az azóta eltelt időszakban radikálisan megváltoztak az életkörülmények, hatalmas fejlődés következett be műszaki, társadalmi és kulturális téren. Azonban nem elégedhetünk meg ezzel a haladással. Együtt kell járnia az erkölcs fejlődésével, mint a mások iránti figyelem, a családok védelme, mivel egy férfi és egy nő közötti nagylelkű és felbonthatatlan szeretet az emberi élet hatékony kerete és alapja. Csak ott lehet tartós a szabadság, ahol jelen van a szeretet és a hűség.

Az egyház tehát megfelelő gazdasági és szociális intézkedéseket kér ahhoz, hogy a nők maradéktalanul megvalósíthassák hivatásukat otthon és munkahelyükön, hogy az egy férfi és egy nő házasságán alapuló család élvezze az állam határozott támogatását, hogy védelmezzék a gyermekek szent és sérthetetlen életét fogantatásuk pillanatától kezdve, hogy a népszaporulatot támogassák mind jogi, mind szociális téren.

A pápa végül Mária, az „Áprilisi Rózsa”, az „Irgalom Anyja” oltalmába ajánlotta a jelenlévőket és mindazokat, akik lehetővé tették ennek az építészeti csodának a létrejöttét.

A szertartáson jelen volt I. János Károly király és felesége, akikkel a pápa a szentmise előtt a templom múzeumi termében negyedórás magánbeszélgetést folytatott.

(vm)