2010-11-07 18:10:52

„Az ehhez hasonló egyházi intézmények erőfeszítésein keresztül világossá válik, hogy a keresztények számára minden ember Isten igazi szentélye” – XVI. Benedek beszéde a Gyermek Jézusról nevezett barcelonai szociális intézményben


A vasárnap délelőtti szentmisét és Úrangyala imádságot követően a Szentatya a barcelonai érsekségen együtt ebédelt a spanyol bíborosokkal és püspökökkel, valamint a pápai kíséret tagjaival. Délután fél 5-kor búcsút vett az érsekségtől és negyed 6-kor megkezdte látogatását a Gyermek Jézusról nevezett szociális intézményben.

Az intézetet 1892-ben hozta létre Carmen González Ramos ferences szerzetesnő, akit 2007-ben avattak boldoggá. Ő az alapítója a Jézus és Mária Szent Szívéről nevezett ferences nővérek kongregációnak. Eleinte az intézmény a szükségben élő családok gyermekeinek segítésével foglalkozott. Hosszú ideig Down-kóros betegei voltak a bentlakói. Mivel jelentősen csökkent ezeknek az eseteknek a száma, az intézmény által támogatottak összetétele is nagymértékben megváltozott.

Ma autista, epilepsziás, személyiség zavarral küzdő és magatartási problémákkal rendelkező gyermekekkel foglalkoznak. Egészségügyi és pszichológiai segítségnyújtást biztosítanak 250 betegnek, akiknek kora 3-21 év közöttire tehető. Az épületben található egy iskola, napközi, orvosi tanácsadó, labor, valamint a kongregáció tagjainak szálláshelye. Nyolc szerzetesnő és közel 80 alkalmazott és önkéntes folytat szolgálatot.

A pápát az intézmény elöljárónője fogadta és kísérte be a kápolnába, ahol szerzetesnők, egészségügyi dolgozók és közel 200 beteg várta családjaikkal együtt. Az esemény katalán nyelven zajlott. Elsőként Sistach bíboros, Barcelona érseke, majd María Rosario elöljárónő köszöntötte a Szentatyát. Ezután az intézmény két gyermek gondozottja fordult a pápához.
XVI. Benedek beszédében köszönetet mondott a hatóságoknak és arra hívta őket, hogy növeljék erőfeszítéseiket a leginkább rászorulók megfelelő szociális ellátása érdekében.

Háláját fejezte ki mindazoknak a nagylelkű támogatásért, akik magán jóléti intézményeket finanszíroznak. Ezáltal megmutatják, hogy a jótékonyság a keresztény élet fémjelzője olyan időkben, amikor súlyos gazdasági nehézségekkel kell szembe nézniük a családoknak. Kiemelte, hogy az ilyen és hasonló egyházi intézmények erőfeszítésein keresztül világossá válik, hogy a keresztények számára minden ember Isten igaz szentélye. Mindenkit tehát a legnagyobb tisztelettel és szeretettel kell kezelni, mindenekelőtt akkor, amikor szükséget szenved.

Emlékeztetett, hogy Spanyolországban az egyház számos gyermekét motiválta Krisztus Szava arra, hogy életét a tanításnak, a segítségnyújtásnak, a betegek és fogyatékkal élők támogatásának szentelje. Az ő példájuktól ihletve a pápa arra kérte a jelenlevőket, hogy továbbra is biztosítsanak szerető gondoskodást a legkisebbeknek és a leginkább szükséget szenvedőknek a tőlük telhető legjobbat nyújtva.

Az elmúlt évtizedekben jelentős előrelépés történt az orvostudomány terén, amely nagyban hozzájárult a legjobban rászorulók gondozásához. Ehhez kapcsolódik az a növekvő meggyőződés, hogy mennyire fontos az elkötelezett és humánus kezelés a gyógyulási folyamat pozitív eredményének eléréséhez. Ezért tehát nélkülözhetetlen, hogy az új technológiai fejlesztések a gyógyászat terén mindig tartsák tiszteletben az emberi életet és méltóságát. Így a fizikai betegségben szenvedők vagy fogyatékkal élők mindig megkaphatják azt a szeretetet és figyelmet, amely szükséges ahhoz, hogy úgy érezzék: személyként értékelik őket konkrét szükségleteikben.

A gyermekekhez fordulva a pápa hálát adott Istennek életükért, amely olyan becses Isten szemében. Arról biztosította őket, hogy különleges helyük van a Szentatya szívében. Mindig megemlékezik imáiban azokról, akik a szenvedők segítésének szentelik magukat, és akik fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy a fogyatékkal élők elnyerjék jogos helyüket a társadalomban és ne legyenek peremre szorítva korlátaik miatt.

A Szentatya kiemelte a papok és mindazok tanúságtételét, akik meglátogatják a betegeket otthonaikban, a kórházakban vagy más intézményekben. Megtestesítik ezáltal a vigasztalás fontos szolgálatát az emberi törékenység iránt, amelyet az egyház igyekszik megvalósítani az irgalmas szamaritánus követésén keresztül.

Beszéde végén XVI. Benedek Isten áldását kérte a szociális intézmény nagy családjára és mindazokra, akik együttműködnek velük vagy más hasonló intézetekkel.

(sv)








All the contents on this site are copyrighted ©.