A Szentatya spanyolországi látogatásának első állomása: Santiago de Compostela
Galícia autonóm kormányának székhelye a 93 ezer lakosú város. Kolumbusz Kristóf első
útjáig ezt a tartományt tartották a föld legnyugatibb szélének. A város kelta eredetű
és nevét az idősebb Szent Jakab apostolról kapta. „Campus stellae” (Compostela) arra
a csillagra utal, amely Szent Jakab földi maradványainak helyét jelölte, aki Jeruzsálemben
szenvedett vértanú halált és ott temették el, de csodás módon Spanyolországba került.
813-ban II. Alfonz, Asztúria és Galícia királya talált rá a sírra és templomot építtetett
azon a helyen, a bencés szerzetesekre bízva fenntartását.
Santiagót 997-ben
muzulmán hadsereg lerombolta. II. Bermudo király építtette újjá és változtatta kultuszhellyé,
így Jeruzsálem és Róma után a zarándoklatok harmadik célpontjává lett. A XVI. században
egyetemet hoztak létre a városban, amely a mai napig létezik. A várost és a Santiagóba
vezető zarándokutat 1985-ben az UNESCO világörökség részévé nyilvánították. 1993-ban
ünnepelte utoljára a város a Szent Jakab-évet.
Santiago de Compostela főegyházmegyében
a lakosok 92%-a katolikus. Több mint ezer plébánián és 2 missziós állomáson közel
800 pap, 300 szerzetes, ezer szerzetesnő végez szolgálatot. A helyi egyház gondozásában
850 nevelési, 17 jótékonysági intézmény van. A főegyházmegye élén Julián Barrio Barrio
érsek áll. 1946-ban született, 1971-ben szentelték pappá, 1993-ban püspökké. 1996
óta vezeti a főegyházmegyét.