A szabadság igazság – XVI. Benedek pápa beszéde Romano Guardini teológus tanításáról

Október 29-én, pénteken délelőtt a Szentatya fogadta a „Romano Guardini” nevét viselő berlini Alapítvány által szervezett kongresszus tagjait, akik a 40 évvel ezelőtt elhunyt olasz és német származású teológus spirituális és intellektuális örökségét vitatták meg ezekben a napokban. A teológus 1885-ben született Veronában és 1968-ban hunyt el Münchenben.

A keresztény világnézet az isteni igazság felé való közeledés eszköze – hangsúlyozta a pápa, aki fiatal korában Guardini tanítványa volt. XVI. Benedek többek között megállapította, hogy Romano Guardini a belső párbeszéd, az emberekkel való kulturális csere embere volt. Szenvedélyesen szerette az isteni és az emberről szóló igazságot. Guardini számára nem az volt a fontos, hogy sok mindent megismerjen, hanem az, hogy megismerje Isten igazságát és az emberről szóló igazságot. A keresztény világnézet, a „Weltanschauung” jelentését kutatta.

A pápa személyes emlékeit is felidézte: „Ránk, fiatalokra tanításának ez az irányultsága volt nagy hatással: mi ugyanis nem a kereszténységen belüli és kívüli számos véleményt akartuk megismerni, amely körülöttünk robbanásszerűen a felszínre tört, hanem a valóságot. És akkor jött valaki, aki félelem nélkül, ugyanakkor a kritikai gondolkodás komolyságával közelített ehhez a kárdáshez és segített bennünket a gondolatmenet követésében”.

Bár Isten igazsága nem elvont vagy transzcendens, hanem Jézus Krisztus konkrét, élő valóságában nyilvánul meg, olykor még a legnyitottabb ember sem érti meg mindig, amit Isten mond. Ilyenkor szükség van arra, hogy az illető véleményt cseréljen másokkal – fejtette ki a Szentatya.

Guardini a párbeszéd embere volt. Művei szinte kivétel nélkül párbeszédből születtek, olykor benső dialógusból. Az igazságra való nyitottság Guardini számára elvezetett egy erkölcsi alaphoz, „ethos”-hoz. Mivel az ember képes az Istennel való találkozásra, ezért képes arra, hogy jót cselekedjen.

Guardini egyben kiváló pedagógus volt. Megtisztította és elmélyítette a fiatalok önrendelkezési vágyát, felelősségtudatukat, őszinteségre való igényüket. Azt tanította, hogy a szabadság egyenlő az igazsággal. Az ember akkor válik igazzá, ha megfelel az Istenhez vezető természetének.

Guardini egyben felfedezte a liturgia jelentőségét. Azt tanította, hogy a liturgia az egész ember teljességében megvalósuló testi-lelki egység. A liturgikus magatartás valóban mindig fizikai és spirituális természetű. A liturgia szimbolikus cselekvés. A jelkép, amennyiben a spirituális és materiális közötti egység kifejezése, akkor üresedik ki, ha a két aspektus elválik egymástól.

A Szentatya kiemelte Guardini tanításának másik fontos, örökösen időszerű témáját, a hit és a világ közötti kapcsolatot. Az olasz-német teológus az egyetemet az igazság keresése helyének tekintette. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha az egyetem mentes bármiféle manipulációtól vagy politikai befolyástól. Erre ma, a globalizált és széttöredezett világunkban különösen nagy szükség van. Olyan igényről van szó, amely rendkívül fontos a Guardini Alapítvány számára – mondta beszédében a pápa, majd apostoli áldásával búcsúzott el a kongresszus résztvevőitől.

(vm)