Miért ünnepeljük a szenteket? – P. Federico Lombardi SJ heti jegyzete

Közel egy hét múlva az egyház Mindenszentek ünnepét tartja. Pénteken megkezdődött a hit egy nagy tanúságtevőjének François-Xavier Van Thuan vietnámi bíboros boldoggá avatási ügyének egyházmegyei szakasza. Október 17-én pedig a pápa hat új szentet avatott a Szent Péter téren, ahová a világ minden részéről összegyűltek a zarándokok. A Vatikáni Televíziós Központ „Octava Dies” c. műsora számára P. Federico Lombardi, rádiónk főigazgatója e heti jegyzetében a szentek témájával foglalkozott.

Az októberi szentté avatásokat különlegesnek nevezte, mivel két új szent jelentős érdeklődést keltett hazájában: az ausztrál Mary MacKillop és a kanadai André Bessette testvér. Ausztráliának ugyanis idáig még nem volt egyetlen szentje sem. Kanada is csak kevés szentet tudhat magáénak. Zarándokok ezreinek csoportjai vállalták a hosszú és költséges utazást, hogy jelen lehessenek a Szent Péter téren. Sok újságíró és televíziós stáb érkezett Rómába, hogy közvetítsen a szertartásról és a kapcsolódó egyéb ünnepségekről. A média ugyanis általában akkor mozdul meg, ha úgy látják széles és kiterjedt érdeklődés mutatkozik egy téma iránt.

Az egyház a szentekben a keresztény élet példaképeit kínálja fel. Elismeri azt, amelyet a nép többé-kevésbé már megértett: bizonyos emberek rendkívüli példaként testesítik meg az Evangéliumot. Így akik találkoznak velük, azoknak a szentek lelki barátjukká és elbűvölő vezetőjükké válnak, akik eljuttatnak Isten szeretetéhez, a hithez és a reményhez. A szentté avatások elismerik, hogy Isten Lelke fúj a mindennapi emberekben, amilyen Mary és André testvér is volt. Az erény olyan gyümölcseit érleli meg, amelyek vigaszt és világosságot jelentenek sokak számára. A szentté avatás valódi ünnep. A szentek nagy része nem válik egyetemesen híressé, de maguk körül így is a hitet, reményt és szeretetet terjesztik. Ez az egyház legszebb arculata. Az egyház minden országok lakóinak szolgálatában áll, hogy Isten felé haladhassanak az életszentség útján. Tanuljuk meg az egyházat ebből a szemszögből tekinteni, a folyamatos megújulás útján, amelyet saját magunkon kezdünk el – zárta e heti jegyzetét P. Federico Lombardi.

(sv)