Az egyház és az állam működjön együtt az emberiség javáért – a II. Katolikus-Ortodox
Fórum közleménye
Október 18-a és 22-e között Rodosz szigetén került sor a találkozóra, amelyen az Európai
Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) 17 küldötte, valamint a földrész ortodox egyházainak
17 képviselője vett részt. Az ötnapos megbeszélésen a következő témát vitatták meg:
„Az egyház és az állam közötti kapcsolatok. Teológiai és történelmi távlatok”.
A
Fórum társelnöki tisztségét Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke, valamint Gennadiosz
szaszimai metropolita töltötte be. A találkozó a kölcsönös tisztelet és a testvéri
együttműködés jegyében zajlott, olvassuk az október 21-én kelt közös közleményben,
amely 10 pontban foglalja össze a tárgyalt témákat. Most ezekből emelünk ki néhány
gondolatot.
Az egyház misztérium: Isten világban való jelenlétének jele és
módja, de egyben közösségi valóság, történelmi tény. Krisztustól kapott küldetésének
megfelelően hirdeti az evangéliumot a társadalomban, teljes szolidaritásban az egész
emberi nemmel, sajátos kapcsolatot alakítva ki az államokkal. A vallásszabadság az
ember alapvető joga, amint ezt számos európai okmány elismeri.
A 2007-es Lisszaboni
Egyezmény értelmében az Európai Unió elkötelezi magát arra, hogy nyílt párbeszédet
folytasson az egyházakkal. A Fórum résztvevőinek meggyőződése: egy egyház hatalmi
helyzete egyes országokban nem jelenthet semmiféle jogi diszkriminációt a többi egyház
vagy kisebbségben lévő vallási csoportok részére. Számukra is biztosítani kell a teljes
vallásszabadságot.
A legtöbb európai törvényhozásban az egyházi struktúrák
jogi személyként polgári elismerésben részesülnek. Remélhetőleg ez az elismerés mindenütt
általánossá válik. Az európai országokban az egyház és az állam a legtöbb esetben
különválik egymástól, de a két intézmény együttműködik. A különválás a politikai és
vallási téren való megkülönböztetést jelenti, nem pedig azt, hogy figyelmen kívül
hagyják egymást. Az állam és az egyház saját területén a másiktól független. Ez a
kölcsönös önállóság megteremtheti a két intézmény közötti harmonikus együttműködés
alapját.
Az egyházak egyre tevékenyebben részt kívánnak venni a társadalom
jövőjét illető etikai és erkölcsi vitákban. Az európai országok nem szakadhatnak el
keresztény gyökereiktől. Az etikai kihívások meghatározók a globalizált világ jövője
számára. Az egyház hallatni kívánja szavát az élet védelmét illetően, hangoztatva
az orvosoknak azt a jogát, hogy lelkiismereti okokból megtagadják az abortusz vagy
eutanázia gyakorlását.
A közlemény emlékeztet rá, hogy egyes európai országokban
még nem adták vissza az egyházaknak a kommunista rezsim által elkobzott javakat. Hangoztatja
továbbá az oktatási szabadságot, különös tekintettel a hitoktatásra, amelyre lehetőséget
kell nyújtani az állami iskolákban is.
A rodoszi Fórum résztvevői figyelmeztetik
országaik állampolgárait arra a veszélyre, amelyet egy erkölcsi támpontok nélküli
szekularizált társadalom jelentene. Az államok jogrendjének alapját képezzék a sérthetetlen
emberi értékek. A közlemény felszólít még a keresztény értékek örökségének megújítására,
valamint elutasítja a vallási alapon történő diszkrimináció minden formáját.
A
III. Katolikus-Ortodox Fórumra 2012-ben kerül sor a portugál fővárosban, José da Cruz
Policarp lisszaboni bíboros pátriárka meghívására.