„Ünnep az életért” – P. Federico Lombardi SJ eheti jegyzete az Octava Dies vatikáni
televíziós műsorban
Néhány nappal ezelőtt egy fiatal chilei fiú a hagyományos szerdai általános kihallgatás
végén a pápának ajándékozta azt a zászlót, amelyet a mélyben rekedt 33 chilei bányász
látott el kézjegyével. A Szentatya lakosztályán kifüggesztve tartotta az ajándékba
kapott zászlót imáiba foglalva nap, mint nap a bányászokat egészen szabadulásuk pillanatáig,
amely végre megtörtént.
Azt mondják, hogy világszerte több mint egy milliárd
ember kísérte figyelemmel a bányászok felszínre hozatalának fázisait, az után hogy
két hónapon keresztül végig követték a mentés előkészületeinek aggodalmait és a bányászok,
családjaik, a mentők és az egész ország reményét a szabadulásra.
A bányászok
megmentése tehát egy hatalmas ünnep. Jó látni, hogy az egész világ érdeklődését kiváltotta
e csodálatos vállalkozás az emberi életek megmentése érdekében. Napvilágot lát az
élet értékének tudata; a média segítségével lehetővé vált az emberiség számára, hogy
részt vegyen az eseményben.
Így van jól. Miközben örülünk a 33 bányász megmenekülésének
önkéntelenül is gondolunk a világ többi bányamunkására, akiknek sorsa sajnos nem így
alakult vagy nem így fog alakulni a szerencsétlenségek és a bizonytalan munkakörülmények
miatt. Megemlékezünk arról a számtalan emberéletről, akik névtelenül vagy a tiszteletadás
nélkül halnak meg.
A 33 élet megmentésére fordított erőt és csodálatos kötelezettségvállalást
nem kellene megtöbbszörözni? A médiának nem kellene tovább folytatnia azt a munkát,
amellyel a világnak lehetőséget ad az életért folyó küzdelemben?