Sajtóközlemény az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) plenáris üléséről

Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke, az ülés végén adott nyilatkozatában többek között rámutat: Európa demográfiai növekedésének túlnyomó részben a bevándorlóknak köszönhető.

A CCEE elnökei szeptember 30-a és október 3-a között rendezték meg évi plenáris ülésüket a horvát fővárosban. A zágrábi Érseki Lelkipásztori Intézetben lezajlott találkozó végén az európai főpásztorok Sajtóközleményt és Nyilatkozatot tettek közzé Európa demográfiai helyzetéről és ennek összefüggésében a család helyzetéről.

Amint arról már részletesebben beszámoltunk a zágrábi plenáris ülést Erdő Péter bíboros, a CCEE elnökének előadása nyitotta meg.
Az ülés végén közzétett sajtóközlemény a következőkben foglalta össze a megbeszélésen elhangzottakat.

A plenáris ülés során a főpásztorok a demográfia és a család helyzetét két világi és egy egyházi szakértő által készített jelentés alapján vizsgálták meg. Megállapították, hogy az európai népesség fokozatosan csökken, ami veszélyt rejt magában főként társadalmi és kulturális szempontból. A jelenlegi helyezettel szemben a Jézust befogadó keresztény családmodell értékes javaslat lehet mindenki számára.

A plenáris ülés egyöntetűen elfogadta Fouad Twal jeruzsálemi latin pátriárka kérését, hogy a továbbiakban állandó megfigyelőként vehessen részt a CCEE ülésein.

Az Európai Püspöki Konferenciák közös információs portál létrehozásáról és ezzel párhuzamosan európai intranet létesítéséről is döntést hoztak, hogy ezzel megkönnyítsék a püspöki konferenciák közötti kapcsolattartást.
Október 10-e és 24-e között rendezik meg Rómában a Közel-Kelettel foglalkozó püspöki szinódust.

Az európai főpásztorok felkérték a CCEE elnökét, Erdő Péter bíborost, hogy a szinódus atyáinak vigye el az európai püspökök közelségét és közösségét kifejező üzenetét.

A CCEE következő plenáris ülését 2011. szeptember 29-e és október 2-a között Albánia fővárosában, Tiranában tartják. Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa a zágrábi ülés során még számos más kérdéssel foglalkozott: a Tanács tevékenységével, az ökumenizmussal, a cigányok kérdésével, a keresztények elleni hátrányos megkülönböztetéssel és intoleranciával Európában, valamint az Európai Intézmények és a katolikus egyház közötti kapcsolatokkal.

A „cigány-kérdéssel” kapcsolatban hangsúlyozták, hogy az Egyház lelkipásztori kezdeményezéseivel sokat tesz értük. Az európai főpásztorok azonban tisztában vannak a probléma komolyságával és egyetértenek azzal, hogy a kormányok definiálják saját emigrációs politikájukat. Az egyház előtt ez a kérdés áll: mit tegyen és mit tehet annak érdekében, hogy megjavítsa a párbeszédet a lelkipásztori igények, a közösség jogai és a politika elvárásai között.

A demográfiával és a család helyzetével kapcsolatos Nyilatkozatban azt olvassuk, hogy az európai főpásztorok 47 országra vonatkozó felmérésből kiindulva tartottak eszmecserét a kérdésről. Ebből nyilvánvalóan megmutatkozik, hogy egyfajta „demográfiai tél” időszakában vagyunk. Az általános kulturális helyzet nem kis mértékben befolyásolja a személyes és társadalmi magatartást. A katolikusok részéről is nagyobb személyes felelősségre van szükség a család kérdését illetően. A katolikus egyháznak a reménységet kell közvetítenie, pontosabban azt, hogy a reménységet Jézus Krisztusba kell helyeznünk.

A püspöki nyilatkozat annak a meggyőződésnek ad hangot, hogy az emberi lelkiismeret képes megnyílni az örök értékek felé. A katolikus egyház azt tartja küldetésének, hogy az Üdvözítő Jézus Krisztus hirdetésén keresztül szolgálja az embert és a társadalmat. A hívő családok pedig tegyenek szüntelenül tanúbizonyságot arról, hogy lehetséges olyan családban élni, amelyre Krisztus hív minket.

(ik)