Kiengesztelődés a Szentföldön? – Michel Sabbah nyugalmazott pátriárka írása

P. Szabó Ferenc fordításában ismertetjük Jeruzsálem 1987-2008 közötti latin pátriárkájának cikkét, amely a francia jezsuiták „Christus” c. negyedéves lelkiségi folyóirata 2010. októberi számában jelent meg. (I. rész)

Jeruzsálem a Megváltás városa, vagyis az emberiség Istennel és az emberek egymás közötti kiengesztelődésének városa. Krisztus ugyanis eljött, hogy ledöntse az elválasztó falat a választott nép és a világ más népei között (vö. Ef 2, 14), hogy megvalósuljon a próféta szava: „Jöjjetek, menjünk fel Jákob Istenének házához…Nemzet nemzet ellen kardot nem emel, és nem tanulnak többé hadviselést” (Iz 2, 3-4).

Jeruzsálem, az ellentmondás jele

Jeruzsálem azonban az ellentmondás jele maradt. A népek még háborúznak ott. A Szentföldön - Palesztina és Izrael területén – Isten terve, és misztériuma e föld népei történetében és az üdvösségtörténetben, megengedte, hogy a vallási pluralizmus és a különböző vallások hívői közötti feszültség földje maradjon. Mégis megőrizte ragaszkodását hitének ehhez az egyetlen és egyedüli földje iránt. Aztán eljött Jézus, akit ugyanaz az Isten küldött, hogy „beteljesítse a törvényt és a prófétákat” (Mt 5, 17). Tehát a kereszténység is ezen a földön született.

Aztán a VII. században érkezett az iszlám az arab hódítással. A történelem folytatta menetét. Megváltoztatta az ország jellegét, kultúráját, vallásait, lakóit. Az arám és a görög nyelv átadta helyét az arabnak; a héber csak a cionista mozgalommal jelent meg újra.

Ma, 2000 év történelme után, ezen a földön két nép: a palesztin és az izraeli; valamint három vallás: a judaizmus, a kereszténység és az iszlám – él konfliktus-helyzetben. A zsidóknak és muzulmánoknak két közös vallási helyük van: az első Jeruzsálem (a Mecsetek Eszplanádja a muzulmánok számára és a Templom Hegye a zsidók számára); a második Hebron (Ábrahám mecsetje vagy az Atyák sírja).

Mindkét hely éles ellentétek szülője a két vallás hívői között. A Mecsetek Eszplanádja ma még kizárólag a muzulmánok kezén van. De az izraeli rendőrség ellenőrzi a bejáratát, hivatalosan azért, hogy megelőzze az összetűzést a különböző hívők között. Minden évben, bizonyos zsidó ünnepek alkalmával (zsidó) vallási csoportok erőszakkal akarnak oda behatoln. Az a hír is járja, hogy a zsidók újra akarják építeni Salamon Templomát a mecsetek helyén. Hebronban, Ábrahám mecsetjét az 1967-es (izraeli inváziót és) elfoglalást követően ketté osztották az izraeli hatóságok a muzulmánok és a zsidók között.