A pápa a szerdai általános kihallgatáson az Egyesült Királyságban tett látogatásáról számolt be

XVI. Benedek pápa szerdán délelőtt a Szent Péter téren tartotta meg az általános kihallgatást nyárvégi kellemes meleg időben. Katekézisét a Szentatya teljes egészében vasárnap estig tartó négy napos nagy-britanniai útjának szentelte. Úgy jellemezte ezt az utazását, mint hivatalos látogatást, amely ugyanakkor zarándoklat is a brit nép hitéletben gazdag történelmében és jelenében. Ezzel a történelmi eseménnyel új és fontos szakasz nyílt meg az Egyesült Királyság és a Szentszék hosszú és nem mindig egyszerű kapcsolataiban. A látogatás legfontosabb eseménye John Henry Newman bíboros boldoggá avatása volt. A Szentatya szavai szerint a kiváló teológus és egyházi ember „a modern idők egyik legnagyobb angol személyisége”. Az utazás mottóját - „a szív a szívhez szól” - az új Boldog bíborosi jelszava sugalmazta.

„Az intenzív és gyönyörű négy nap során abban a nagy örömben volt részem, hogy megérinthettem az Egyesült Királyság lakosainak szívét, ők pedig válaszoltak az én szívemnek, főként a jelenlét és hit tanúbizonyságával. Megtapasztaltam azt, hogy a keresztény örökség ma is mennyire erős a társadalmi élet különböző területein. A britek szíve és élete nyitott Isten valósága iránt és a vallásosság számtalan módon megnyilvánul. Ezt látogatásom még inkább előtérbe helyezte.” A pápa háláját fejezte ki mindenkinek – főként az egyszerű embereknek – a rendkívül szívélyes fogadtatásért és mindenkit biztosított arról, hogy örök emlékként őrzi szívében látogatása eseményeit.

Az első napon II. Erzsébet királynővel találkozott Edinburgh-ben, aki férjével, Fülöp herceggel együtt az egész brit nép nevében rendkívül udvarias fogadtatásban részesítette. A találkozás középpontjában a keresztények társadalmi szerepének értéke és a világ népei iránt érzett közös felelősség állt. Skócia történelmi fővárosában a pápa megcsodálta a keresztény hagyomány és műemlékek szépségeit. Az angol királynőhöz és közméltóságokhoz intézett beszédében rámutatott, hogy a keresztény üzenet mennyire hozzátartozik az ország nyelvéhez, gondolatvilágához és művelődéséhez, továbbá emlékeztetett Nagy-Britannia nemzetközi életben betöltött szerepére és Észak-Írország igazságos és időtálló békéjének megteremtésére.

Útja során a pápa Glasgow-ban mutatta be első szentmiséjét, ebben a lenyűgöző parkjairól híres skót városban. Éppen Szent Ninián, Skócia első hithirdetője ünnepén került sor erre a főként katolikusok számára fontos eseményre. A szentmise során a pápa a kultúrák evangelizálásának szerepéről elmélkedett, különös tekintettel arra, hogy a mai korban uralkodó relativizmus elködösíti az ember természetére vonatkozó örök igazságot.

A Szentatya Londonban töltött napjával kapcsolatban három találkozót idézett fel: méltatta a katolikus nevelésben elkötelezett személyek szerepét, meglátogatta a canterburyi érseket és végül felkereste a Westminster-Apátságot. A gyermekeknek és a fiataloknak, akik rokonszenvvel és lelkesedéssel fogadták, azt mondta, hogy ne elégedjenek meg a kényelmes megoldásokkal, hanem valami magasztosabb felé tekintsenek, mert az igazi boldogságot egyedül Istenben találják meg. A canterburyi érseknél tett látogatása során a pápa a katolikusok és az anglikánok közös felelősségéről és keresztény tanúbizonyságáról beszélt. Most történt először, hogy Péter utóda felkereste a Westminster-Apátságot, amely az ország ősidőkre visszavezethető keresztény gyökereinek a jelképe. Az Egyesült Királyság keresztény közösségeinek képviselői közösen imádkozták a vesperást, ami fontos lépést jelent a katolikusok és az anglikánok kapcsolatainak alakulásában.

Látogatása harmadik napján a pápa találkozott a miniszterelnökkel és a politikai élet képviselőivel, majd szentmisét mutatott be a westminsteri székesegyházban. Örömmel látta, hogy milyen sok fiatal vett részt ezen a szertartáson.

Az Apostoli Nunciatúra épületében találkozott a pápa a papok és szerzetesek által elkövetett visszaélések néhány áldozatával. A meghatottság és az imádság intenzív mozzanatának nevezte ezt a találkozást. Nem sokkal ezután olyan szakértőkből és önkéntesekből álló csoportnak köszönte meg értékes szolgálatát, akik azon őrködnek, hogy ne érje bántódás a gyermekeket és fiatalokat egyházi környezetben.

A pápa végül az Egyesült Királyságban tett látogatása legfontosabb eseményéről, John Henry Newman bíboros boldoggá avatásáról számolt be a szerdai általános kihallgatásra egybegyűlt híveknek. A boldoggá avatást Birminghamben tartották. Ezt a nagy eseményt imavirrasztás előzte meg Londonban, a Hyde Parkban. Az egybegyűltek, főként fiatalok sokasága előtt a Szentatya Newman bíboros, a hivő entellektüel alakját méltatta, akinek spirituális üzenetét úgy lehetne összefoglalni, hogy a lelkiismeret útja nem önmagunk bezárkózása, hanem a megnyílás, a megtérés és az engedelmesség Krisztus iránt, aki az Út, az Igazság és az Élet. Az angol, a walesi és a skót püspökhöz intézett beszéd zárta le ezt a nagy napot, amely az ünnep és a szívek egységének volt a napja a helyi katolikus közösség számára. Az Egyesült Királyságban tett látogatásáról szóló beszámolóját a pápa a következő szavakkal zárta: „Ez az apostoli utazás is megerősítette azt a meggyőződésemet, hogy Európa ősi nemzeteinek keresztény lelkülete van, amely egységet alkot e népek géniuszával és történelmével. Az egyház pedig szüntelenül azon fáradozik, hogy ébren tartsa ezt a spirituális és kulturális hagyományt. Boldog John Henry Newman, akinek alakja és alkotó munkája ma is hihetetlenül időszerű, érdemes arra, hogy mindenki megismerje. Ő legyen a segítője a keresztények erőfeszítéseinek, hogy mindenhol elterjesszék Krisztus jó illatát úgy, ahogy Boldog John Henry Newman írta bölcsen „Krisztus elterjesztése” c. könyvében.”

A szerda délelőtti általános kihallgatás során a pápa a szokás szerint különböző nyelveken köszöntötte az egyes csoportokat, köztük magyarul az esztergom-budapesti főegyházmegye és a szabadkai egyházmegye híveit.

(ik)