A Gyulafehérváron és a Vatikáni Könyvtárban őrzött Lorschi kódexet ajándékozta a pápa
II. Erzsébet királynőnek
A brit uralkodó pedig Hans Holbein fametszet-lenyomat sorozatával viszonozta a gesztust.
Az ábrázolások között szerepel az angol katolikus vértanú, Mórusz Szent Tamásról készült
darab is. A gyulafehérvári Batthyáneumban (latin nevén Biblioteca Batthyaniana)
és a Vatikáni Apostoli Könyvtárban található a Lorschi Arany Kódex vagy Lorschi Evangéliumok
néven ismert kötet első és második fele.
A kódex 778-820 között készült, amely
időszak egybeesik Nagy Károly uralkodásával. Elsőként a németországi, Heidelberg közelében
található lorschi apátságban említik a nevét 830-ban, amely számára valószínűleg készült.
Az aranybetűkkel írt kézirat Lorsch-ban található mivolta miatt kapta a „Codex Aureus
Laurensius” elnevezést. A X. és XI. században a lorschi könyvtár volt a világon az
egyik legnevesebb. A XVI. században a kötet Heidelbergbe került. Ottó Henrik fejedelem
költöztette át a könyvtár anyagát a városba, létrehozva a híres Palatinus könyvtárat
Lorsch 1563-as felszámolása előtt. 1622-ben a 30 éves háború során innen lopták el
a kódexet. Könnyebb eladása érdekében kettéválasztották és két fedelét letépték. A
gazdagon díszített első fele a Migazzi könyvtárba került, majd Batthyány Ignác erdélyi
római katolikus püspök vásárolta meg. Jelenleg a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárban
őrzik.
A kódex második fele a Vatikáni Könyvtárban található. A fedőlapja
a Vatikáni Múzeumokban látható. A híres elefántcsont dombormű klasszicizáló stílusban
ábrázolja a főangyalokat és Jézust, ahogy eltapossa a szörnyeket. Hátsó fedőlapja,
amely a londoni Victoria és Albert Múzeum tulajdonában van, Szűz Máriát ábrázolja
a kis Jézussal és a szentekkel, angyalokkal, alatta Krisztus születését.
A
Batthyáneum-ot gróf Batthyány Ignác erdélyi római katolikus püspök alapította 1798-ban.
Ihletőjéül Esterházy Károly egri művelődést fejlesztő munkássága szolgált. Batthyány
maga is és megbízottján keresztül is tudatosan gyűjtötte a könyveket, többek között
megvásárolta Migazzi bécsi bíboros érsek nyolcezer kötetes könyvtárát. A kódexgyűjtemény
legértékesebb darabja a Codex aureus, a lorschi bencés apátságban 812-ben, arany betűkkel
írt Máté- és Márk-evangélium.