„Szeressétek az egyházat, még akkor is, ha azt a papok és világi hívek bűnei sebezték meg” – XVI. Benedek pápa katekézise az általános kihallgatáson

A Szentatya a hagyományos szerda délelőtti audienciát a szokástól eltérően, a hívek nagy számára való tekintettel nem a Castel Gandolfo-i pápai rezidencia udvarán tartotta meg, hanem a palota kapujában helyezték el karosszékét. Innen köszöntötte a több mint ötezer zarándokot, arra buzdítva a nagy számban jelen lévő fiatalokat, hogy kötelezzék el magukat a béke és az igazságosság érdekében.
A magyar zarándokokhoz a pápa a következő köszöntést intézte:
„Szeretettel köszöntöm a magyar zarándokokat, különösen a Pécsi Ciszterci Gimnázium tanárait és tanulóit. A ma kezdődő iskolaév legyen alkalom arra, hogy hangsúlyozzuk a katolikus iskolák fontosságát. Apostoli áldásommal. Dicsértessék a Jézus Krisztus!”
A Szentatya katekézisét Bingeni Szent Hildegárd, a középkorban élt német bencés apátnőről tartotta. Emlékeztetett Tiszteletre méltó II. János Pál 1988-ban kiadott „Mulieris dignitatem” k. apostoli levelére, amely a nők méltóságáról szólt. Ebben a dokumentumban II. János Pál rámutatott arra az értékes szerepre, amelyet a nők mindig is betöltöttek az egyház életében. Megköszönte az egyház nevében az ún. „női géniusz” minden megnyilvánulását a történelem során minden nép és nemzet életében. Köszönetet mondott mindazokért a karizmákért, amelyeket a Szentlélek ajándékozott a nőknek Isten népe történelmében. Köszönetét fejezte ki továbbá a nők hite, reménye és szeretete révén elért győzelmekért, a női életszentség minden gyümölcséért (31. pont).
Miután idézte előde tanítását, XVI. Benedek rátért Bingeni Szent Hildegárd életének ismertetésére. A misztikus bencés szerzetesnő nemesi családban született 1098-ban és már kezdettől fogva szülei Isten szolgálatára szánták. Nagyon fiatalon bekerült a bencés szerzetesnők disibodenberg-i kolostorába, ahol 1112-15 között Bambergi Szent Ottó püspök kezéből vette át a szerzetesi fátylat. 1136-ban a nővérek Hildegárdot választották meg apátnőjükké. Mint klauzúrás szerzetesnő, kitűnt műveltségével, spirituális adottságaival. Szakértelemmel nézett szembe a szerzetesi élet gyakorlati kérdéseivel. Tekintélyének gyakorlása példaadó minden szerzetesi közösség számára. A korabeli tanúságok szerint az apátnő és rendtársai versengve szolgálták egymást.
Hildegárdnak apátnői megbízatása során misztikus látomásokban volt része, amelyeket lelki tanácsadójának és egy rendtársának tárt fel bizalmasan. Látnoki adottságai miatt a „német (teuton) prófétanő” névvel illették, ami az idők jeleinek megfejtésére vonatkozott. Mint ahogy ez a valódi misztikusok esetében történik, Hildegárd is alá kívánta vetni magát tudós személyek tekintélyének, hogy megértse látomásainak eredetét. Attól félt ugyanis, hogy azok illúziók gyümölcsei, nem pedig Istentől származnak. Kora legkiemelkedőbb egyházi személyiségeihez fordult: Clairvaux-i Szent Bernáthoz, akitől bátorítást kapott, majd Szent III. Jenő pápához, aki szintén megerősítette a látomások isteni eredetét. A pápa a trier-i zsinaton felolvasott egy szöveget, amelyet Szent Hildegárd mondott tollba, majd engedélyezte a misztikus bencés szerzetesnőnek, hogy leírja látomásait és azokról nyilvánosan beszéljen.
„Kedves barátaim, ez a Szentlélek hiteles megtapasztalásának pecsétje, minden karizma forrása: a természetfeletti adottságok letéteményese soha nem dicsekszik képességeivel, azokra nem hívja fel tüntetőleg a figyelmet és főleg maradéktalanul engedelmeskedik az egyházi hatóságoknak. A Szentlélek által szétosztott ajándékok ugyanis mind az egyház építését szolgálják. Az egyház pedig, lelkipásztorain keresztül felismeri az ajándékok hitelességét” – mondta szerda délelőtti katekézisében XVI. Benedek pápa.
Már előre jelezte, hogy jövő szerdán tovább folytatja elmélkedését erről a nagy „prófétanőről”, akinek tanítása ma is rendkívül időszerű: bátran felismerte korában az idők jeleit. Írásaiban foglalkozott a természettel, az orvostudománnyal, költészettel, zenével. Szerette Krisztust és egyházát, amely abban az időben is szenvedett, mert papjainak és világi híveinek bűnei sebezték meg.
A különféle nyelveken elhangzott köszöntései során a Szentatya spanyolul üzent azoknak a fiataloknak, akik hamarosan Venezuelában tartják harmadik latin-amerikai kongresszusukat. Az összejövetel legyen alkalom arra, hogy személyesen találkozzanak az Úrral és meghallják Szavát. Nem csalódnak benne, mert Isten szeretet- és üdvösségterve mindannyiuknak szól. A pápa bízik a fiatalokban és arra kéri Istent: segítse őket, hogy Krisztus hiteles tanítványaiként éljék meg az evangéliumi értékeket, azokat bátran adják át társaiknak. Építsenek igazságosabb és kiengesztelődött világot. Megéri, hogy elkötelezzék magukat ebben a szép küldetésben – hangzott a Szentatya buzdítása a szerda délelőtti általános kihallgatás végén.