„A teljes egység iránti vágyakozás kifejezése volt Erdő Péter bíboros és Filaret ortodox
metropolita történelmi találkozója” – Varga János atya, a bécsi Pázmáneum rektorának
helyszíni tudósítása
Köszöntöm a Kedves Rádió-hallgatókat
a Rimini Meetingről! A Meeting második napján, augusztus 23-án hétfőn délelőtt
11 órakor Erdő Péter bíboros prímás, esztergom-budapesti érsek nyitotta meg a Szent
Istvánról szóló kiállítást, miután a CL (Comunione e Liberazione) mozgalom magyar
közösségének vezetője, Németh Tamás végigvezette a főpásztort a tárlaton. Bíboros
úr olasz nyelvű beszédében kifejezte örömét, hogy első magyar királyunkról a Rimini
találkozón látható kiállítás. Hangsúlyozta a Meeting fontosságát, amely immár hagyományosan
találkozási hely, méghozzá katolikus, ahol hitünk a nyitottság, a párbeszéd előmozdítója
lehet. Majd kiemelte Szent István király alakjának fontosságát. Mint mondta: aktualitása
hitének erejében áll, amely képes a társadalmi élet és az egyes személyek számára
egyaránt biztos alapot jelenteni a nehéz időkben is. Az eseményen állami részről megjelent
Érszegi Márk Aurél, a római magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője is. Hangsúlyozta
a személyes kapcsolatok, barátságok fontosságát, ahogyan a Szent István kiállítás
is a Meeting része lett, hiszen a népek közötti jó kapcsolat nem a politikusok és
diplomaták működésének eredménye, hanem sokkal inkább az ilyen jellegű események által
alakul ki és fejlődik. Kiemelten kifejezte köszönetét az ötletgazda, a kiállítás létrejöttében
kulcsszerepet játszó Domokos György professzor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Olasz tanszékének vezetője felé – aki sajnos nincs jelen a Meetingen - valamint megköszönte
Sergio Pellegrininek, a kiállítás olasz kurátorának munkáját, és átadott neki egy
Szent István emlékérmet. A hétfői nap legérdekesebb programjai voltak: A szociálpolitikáról
„Szegények, mert magányosak”, az irodalomról „Vágy a klasszikus kultúrában” címmel. „Milyen
energiával építsük a jövőt?”- sokan voltak kíváncsiak erre az időszerű témára, amely
nem csak technológia, hanem sokkal inkább tudatosság kérdése. „A sokból egy-Identitás
és együttélés” – című találkozón Miguel Diaz, az USA Szentszéki nagykövete elmondta:
hitvallásának tekinti, hogy hidat építsen az emberek és a kultúrák között. Utalva
Saint-Exupéry-re: „… jól csak a szívével lát az ember” elmondta: a szíveknek együtt
kell lüktetniük, hogy a kor kihívásainak képesek legyenek megfelelni. „Nevelő tapasztalatok”
– címmel a vallásos nevelés témájában volt kerekasztal beszélgetés, amelyen részt
vett Joshua DuBois a Fehér Ház vallásügyi hivatalának vezetője is. Obama elnök vallásügyi
tanácsadója beszélt az amerikai kormányzat legfőbb gondjáról, amely a gyermekek képzése
és nevelése. A kérdés a társadalmi igazságosság és a gazdaság szempontjából egyaránt
fontos. Óriási érdeklődés és várakozás előzte meg Erdő Péter bíboros és Filaret
metropolita találkozóját, amelyet a helyi sajtó történelminek nevezett. Filaret
az orosz ortodox egyház egyik legbefolyásosabb személyisége, a vallásközi párbeszédre
való nyitottsága és a moszkvai CL-és közösséghez fűződő kapcsolatok következményeként
fogadta el a meghívást a Meetingre. Amikor a két főpap bevonult a Meeting legnagyobb
előadótermébe, ahol több mint 10000-en voltak jelen, a közönség szűnni nem akaró tapssal
köszöntötte őket. A jelenlévők örömmel és óriási lelkesedéssel nyugtázták, hogy közvetlenül
a találkozó megkezdése előtt a színpadon a Metropolita és a Bíboros megölelték egymást.
„Egy a teljes egység iránti vágyakozás-teljes ölelés.” – kommentálta a sajtó a gesztust.
Filaret metropolita kiállt a művelt ember és különösen a keresztények sajátos a jövő,
az üdvösség vagy a pusztulás iránti felelőssége mellett. A minszki metropolita szerint
a ma embere egy kamasz, aki szükségtelen módon túlbiztosítja magát a perfekcionizmusban,
miközben a közgondolkodás uniformista sztereotípiái szerint éli életét, az úgynevezett
hagyományos keresztény értékekre való hivatkozással. Utalt Dosztojevszkijre, aki
úgy írta le az ember szívét, mint csatateret a Gonosz és Isten között. Ezen múlik
minden: a családi és nemzetközi konfliktusok, az etnikai feszültségek és a demokratikus
fejlődés. Példaként állította a hallgatóság elé Dosztojevszkij feltétlen ragaszkodását
Krisztushoz. Amint mondta: „Krisztusra kell néznünk, Ő a tökéletes viszonyítási pont
és a romolhatatlan szépség, akiben nincs belső megosztottság.” Erdő Péter bíboros
előadását a modern európai értelmiségiek isten-felfogásának leírásával, és annak filozófiai
kritikájával kezdte a teljes ateizmustól a történelmi materializmuson keresztül a
panteizmusig. Kiemelte a keresztény kinyilatkoztatás lényegét: „Isten beszélhet és
akar is beszélni az emberrel.” Hangsúlyozta, hogy a hit Krisztusa és a történelmi
Jézus ugyanaz a személy, és hogy Krisztusba, mint Isten Fiába, mint valóságos emberbe
és valóságos Istenbe vetett hit végső soron Jézus önértelmezéséig megy vissza. A Krisztusba
vetett hit nem emberi érvelésekből fakadó egyszerű következtetés, hanem kegyelem.
Ezt a kegyelmet kínálja föl Isten minden embernek, hogy mindenki üdvözülhessen és
eljuthasson az igazság ismeretére. Befejezésül Bíboros úr elmondta: Erről kell tanúságot
tennünk, ennek kell, hogy hírvivői legyünk Európa újra evangelizálásában. Ebben kell
egységesnek lennünk keresztény testvéreinkkel, mert az egység megerősíti tanúságtételünket.
S ekkor újra, mint a találkozó során többször is feltört a viharos taps. „A zongorista,
aki meghatotta Sztálint” című színházi előadásra igen hamar minden jegy elkelt. Az
orosz zongoraművésznő, Marija Judina karrierje a diktátor érzelmei ellenére élő hite
miatt kettétört. Bár a Gulágot elkerülte, nem fejezhette be a Zeneakadémiát és nem
koncertezhetett. A darab a művésznő életén keresztül mutatja be a szovjet rendszer
megállíthatatlan és kegyetlen gépezetét. Szintén hétfő este került sor a Rimini
Meeting harmadik nemzetközi rövidfilm szemléjének és versenyének értékelésére. Mindezek
után még egy fergeteges rock és blues koncert gondoskodott a hangulatról éjfélig.