A kubai politikai ellenzék köszönete a helyi egyház humanitárius akciójáért
„A kubai egyház mindig szem előtt tartja azokat az okokat, amelyek cselekvésre késztették
az ország hatóságaival folytatott párbeszédben. Célja az volt, hogy válaszoljon azoknak
a családoknak a humanitárius kérésére, amelyeknek egy vagy több tagja börtönben szenvedett”
– olvasható a havannai érsekség közleményében, amelyet szóvivője, Orlando Màrquez
írt alá. A közlemény válasz arra a levélre, amelyet 165 kontesztáló írt alá. A levelet
augusztus 16-án olvasták fel Miamiban, a kubai emigránsok floridai rádióadójában,
majd több sajtóorgánum is közzé tette. A havannai érsekség szóvivője szerint a levél
sértő a helyi egyházra nézve, és a katolikus hívek méltatlankodását váltotta ki. Az
egyház, amikor beleegyezett, hogy közbenjárjon az ún. „fehér özvegyek” érdekében,
tudatában volt annak, hogy lépését pozitív és negatív szempontból is értékelhetik
majd. (Fehér özvegyeknek nevezik azokat a feleségeket, akiknek férje hosszú ideig
távol van, akár emigrációban, akár tengerészként, jelen esetben politikai fogolyként). Ugyanakkor
az egyházi vezetés annak is tudatában volt, hogy nem maradhatott tétlen ebben a helyzetben.
Nem lett volna helyes választás az egyház részéről, hiszen küldetése lelkipásztori
természetű. Az egyház közbenjárása minden kubai méltósága és az ország társadalmi
összhangja érdekében, nem követett semmiféle politikai irányvonalat, sem a kormányét,
sem az ellenzékét. Ezt soha nem is fogja megtenni. A „fehér özvegyek” csoportja
augusztus 20-án találkozott a havannai érsekkel, Jaime Ortega Alamino bíborossal,
hogy megköszönje az egyház humanitárius segítségét. A találkozót követően újságírók
kérdésére válaszolva Berta Soler, a „fehér özvegyek” csoportjának vezetője elmondta,
hogy a helyi egyház nagyon pozitív módon viszonyul a politikai ellenzék tagjainak
szabadon bocsátásával kapcsolatos ügyekhez. „Az egyház azt teszi, amit valóban tennie
kell, vagyis a szenvedők, a bebörtönzöttek mellett áll, és munkájának pozitív eredménye
az, ami a mi esetünkben is történt” – nyilatkozta Soler asszony az EFE spanyol hírügynökségnek.
„A családom ellen mutatott ellenséges viselkedés megszűnt, amelyet Jaime Ortega bíboros
közbenjárói munkájának, az egyház és a helyi hatóságok közötti párbeszédnek köszönhetünk.
Remélem, hogy így történik majd a többi hasonló helyzetben lévő polgárral is”. A
közlemény idézi P. Federico Lombardi SJ július 10-én mondott szavait. A szentszéki
szóvivő megállapította: „A kubai párbeszéd folyamatában Ortega Alamino bíboros és
Dionisio García érsek, a püspöki konferencia elnöke kulcsfontosságú szerepet vállaltak.
Ez azért volt lehetséges, mivel a katolikus egyház mélyen gyökerezik a népben, hitelesen
tolmácsolja lelkiségét és elvárásait”. A kubai egyház nem egy elvont valóság, nem
menekül el a nehézségek idején. Szenvedések és remények hordozója és ezt méltósággal,
türelemmel teszi, szolgalelkűség nélkül. Ugyanakkor kerüli, hogy növelje a feszültségeket
és szítsa a kedélyeket. Éppen ellenkezőleg: folyamatos elkötelezettséggel utakat nyit
a megértés és a párbeszéd felé – idézi P. Lombardi szavait a kubai érsekség közleménye.
Emlékeztet a vatikáni szóvivő végkövetkeztetésére: „A Szentszék elkíséri és támogatja
a helyi egyházat spirituális szolidaritásával és nemzetközi tekintélyével. Mindig
is felemelte szavát a Kubát sújtó embargó ellen, együtt érez a nép szenvedésével és
készen áll arra, hogy támogasson minden építő párbeszédet. Mindnyájan azt kívánjuk,
hogy ez az út tovább folytatódjon”. Emilio Aranguren, Holguín püspöke, a kubai
Iustitia et Pax Bizottság elnöke, egyetértve a havannai közleménnyel arra is rámutatott,
hogy az egyház párbeszéde a hatóságokkal soha nem volt kizáró jellegű. A püspökök
egyáltalán nem gondolják azt, hogy ők az egyedüli személyek, akik ezt a fajta dialógust
megvalósíthatják.